Egy új kutatás szerint a Hold árnyékos sarkvidékein hemzsegnek a vízjéggel teli kráterek

Az eddig hittnél nagyságrendekkel több, akár több millió tonnányi vízjég található a Holdon – írják a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i ágának föld-, bolygó- és űrkutatói.

A kutatók a Hold és a Merkúr összehasonlító vizsgálata után tették a felfedezést. A NASA Messenger szondájának lézeres magasságmérője kimutatta, hogy a Merkúr sarkvidékeinek a Föld felől nézve árnyékos részein rengeteg jégvíz található, a Lunar Reconnaissance Orbiter pedig a Hold hasonlóan árnyékos krátereiben bukkant több méter vastagságú jéglelőhelyekre. Mivel ezek a naptól védve vannak, és akár -233 Celsius-fokos hőmérséklet is érheti őket, nem kell attól félni, hogy egyhamar felolvadnának, és elfogyna a víz.

A Hold és a Merkúr összevetését az indokolta, hogy a két égitest hasonló hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul mindkettőn találhatók árnyékos kráterek, és a bennük található anyag a tapasztalatok szerint időről időre sekélyebbé válik. A Merkúr esetében már bizonyították, hogy ez az anyag jég, a Holdat vizsgálva most 12 ezer kráter adatait hasonlították össze a Merkúr kétezer kráterének adataival.

A Hold egyik árnyékos krátereFotó: NASA's Goddard Space Flight Center

Ehhez a kráterek átmérőjének és mélységének arányát mérték össze, amiből rájöttek, hogy az árnyékos kráterek felszínének ingadozása, a sekélyedés hasonló mértékűek, vagyis valószínűsíthető, hogy a Hold árnyékos részein is jéggel teli kráterek terülnek el. Ha ez tényleg így van, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű, több millió tonnányi jég található a Mars-missziók főpróbájaként éveken belül újra meghódítandó Holdon.

Júliusban ráadásul már megjelent egy hasonló tanulmány, akkor a NASA Goddard Űrközpontjának kutatói mutatták ki, hogy a Hold déli sarkvidékén található kráterek rejthetnek vizet, igaz, ők jóval kisebb jégmennyiségről számoltak be. Annak ellenére, hogy a -233 Celsius-fokos hőmérsékletnek simán biztosítania kellene, hogy a jég szinte örökre jég maradjon, azt vették észre, hogy a víz valahogy mégis a felszínre jut, és szépen lassan fogy.

„Az emberek azt hihetik, hogy ezek a sarkvidéki kráterek csak vizet rejtenek, és kész. Pedig napszélrészecskék és a felszínbe csapódó apró meteoroidok gondoskodnak róla, hogy olyan kémiai reakciók lépjenek életbe, amik általában melegebb felszíni hőmérsékletnél történnek csak meg. És ezt nem szokták eleget hangsúlyozni” – mondta a NASA kutatását vezető William M. Farrell egy közleményben.

Mivel jelenleg elsősorban úgy tudnak vizet találni a tudósok idegen égitesteken, hogy távoli űreszközök segítségével kémiai elemeket azonosítanak az alapján, hogy az egyes területek mennyi fényt vernek vissza és nyelnek el, a kutatók szerint pontosan csak akkor lehet majd felmérni a Hold vízmennyiségét, ha sikerül oda újra embert küldeni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A kokain és a hatalmi mámor neurobiológiája

A legdrágább illegális drogként számon tartott stimuláns az agy jutalmazó központjának működését befolyásolva egyszerre több helyen fejti ki hatását. A hatalmi mámor, az extrém motiváció, a hiperaktivitás és a zsigeri eufória együtteséért azonban nagy árat kell fizetni: a drogkereső magatartás beleég az idegsejtek kapcsolataiba.

A várható környezeti katasztrófa miatt megkezdték a Föld kincseinek archiválását

A Föld összes kulturális és ökológiai kincsét 3D-s térképre vinné kutatók egy csoportja – különös tekintettel a kincsek közeljövőben várható pusztulására. A LIDAR-os adatfelvételt azokon a területeken kezdik, amelyek a leginkább ki vannak téve a klímaváltozás hatásainak. Az ötletgazda szerint irtózatos mennyiségű munkáról van szó, amelynek eredményét leghamarabb a gyerekeik unokái élvezhetik majd.