Az eddig hittnél nagyságrendekkel több, akár több millió tonnányi vízjég található a Holdon – írják a Nature Geoscience-ben megjelent tanulmányukban a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i ágának föld-, bolygó- és űrkutatói.

A kutatók a Hold és a Merkúr összehasonlító vizsgálata után tették a felfedezést. A NASA Messenger szondájának lézeres magasságmérője kimutatta, hogy a Merkúr sarkvidékeinek a Föld felől nézve árnyékos részein rengeteg jégvíz található, a Lunar Reconnaissance Orbiter pedig a Hold hasonlóan árnyékos krátereiben bukkant több méter vastagságú jéglelőhelyekre. Mivel ezek a naptól védve vannak, és akár -233 Celsius-fokos hőmérséklet is érheti őket, nem kell attól félni, hogy egyhamar felolvadnának, és elfogyna a víz.

A Hold és a Merkúr összevetését az indokolta, hogy a két égitest hasonló hőmérsékleti tulajdonságokkal rendelkezik, ráadásul mindkettőn találhatók árnyékos kráterek, és a bennük található anyag a tapasztalatok szerint időről időre sekélyebbé válik. A Merkúr esetében már bizonyították, hogy ez az anyag jég, a Holdat vizsgálva most 12 ezer kráter adatait hasonlították össze a Merkúr kétezer kráterének adataival.

Ehhez a kráterek átmérőjének és mélységének arányát mérték össze, amiből rájöttek, hogy az árnyékos kráterek felszínének ingadozása, a sekélyedés hasonló mértékűek, vagyis valószínűsíthető, hogy a Hold árnyékos részein is jéggel teli kráterek terülnek el. Ha ez tényleg így van, akkor az eddig gondoltnál nagyságrendekkel nagyobb mennyiségű, több millió tonnányi jég található a Mars-missziók főpróbájaként éveken belül újra meghódítandó Holdon.

Júliusban ráadásul már megjelent egy hasonló tanulmány, akkor a NASA Goddard Űrközpontjának kutatói mutatták ki, hogy a Hold déli sarkvidékén található kráterek rejthetnek vizet, igaz, ők jóval kisebb jégmennyiségről számoltak be. Annak ellenére, hogy a -233 Celsius-fokos hőmérsékletnek simán biztosítania kellene, hogy a jég szinte örökre jég maradjon, azt vették észre, hogy a víz valahogy mégis a felszínre jut, és szépen lassan fogy.

„Az emberek azt hihetik, hogy ezek a sarkvidéki kráterek csak vizet rejtenek, és kész. Pedig napszélrészecskék és a felszínbe csapódó apró meteoroidok gondoskodnak róla, hogy olyan kémiai reakciók lépjenek életbe, amik általában melegebb felszíni hőmérsékletnél történnek csak meg. És ezt nem szokták eleget hangsúlyozni” – mondta a NASA kutatását vezető William M. Farrell egy közleményben.

Mivel jelenleg elsősorban úgy tudnak vizet találni a tudósok idegen égitesteken, hogy távoli űreszközök segítségével kémiai elemeket azonosítanak az alapján, hogy az egyes területek mennyi fényt vernek vissza és nyelnek el, a kutatók szerint pontosan csak akkor lehet majd felmérni a Hold vízmennyiségét, ha sikerül oda újra embert küldeni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A Holdon talált óriásalagútban épülhet meg az első holdbázis, a Mars-kolonizáció főpróbája

Bodnár Zsolt tudomány 2017. november 22.

Egy japán szonda bukkant rá arra az 50 kilométer hosszú barlangra, ami kedvező, biztonságosnak vélt környezete miatt alkalmas lehet egy holdbázis helyszínének. Az egyre olcsóbb technológiáknak köszönhetően innen már csak egy ugrás a Mars.

Hová érdemes embert küldeni, a Holdra, a Marsra vagy a kisbolygókra?

Tóth András tudomány 2019. május 27.

A Föld elhagyása nemcsak lehetséges, hanem elengedhetetlen is: az emberiség jövője a Naprendszer erőforrásainak és lehetőségeinek kihasználásában rejlik. De merre vegyük az irányt?

Annyi jeget találtak a Holdon, hogy az talán még egy holdbázist is elláthat vízzel

Vajna Tamás tudomány 2018. augusztus 22.

A Hold pólusain felszíni vízjég jelenlétét igazolja egy friss kutatás, amely az eddigieknél közvetlenebb bizonyítékokkal szolgál. Egy magyar kutató, Földi Tivadar már évtizedekkel ezelőtt megjósolta a felfedezést.