Az 1995 és 2010 között született, vagyis a Z generációhoz tartozó fiatalok luxushoz való viszonyát elemezte a Corvinus Egyetemen Kucsera Melitta és Neulinger Ágnes, és arra jutottak, hogy a legfiatalabb felnőttek inkább hajszolják a magas árfekvésű, minőségi élményeket, mint a luxustárgyakat. A vizsgálatban Instagram-influenszerek posztjait elemezték, valamint 16–18, és 23–25 éves fiatalokat kérdeztek arról, mit tekintenek luxusnak.

A magyar fiataloknak a fényűzés már nem merül ki a magas árban és a kiváló minőségben, annak ugyancsak ismérve az esztétikum, a személyre szabottság, sőt, a feleslegesség is. Konkrét termékeket elsősorban az utazás, a divat, a szépségápolás, az otthon, vagy az étel-ital kategóriáiból említettek. Kucsera Melitta, a kutatás vezetője szerint „a fiatalok szemében a presztízstermékek és luxusélmények eszközt jelentenek arra, hogy a megerősítsék saját sikerüket és megéljék identitásukat”.

A megkérdezetteket arra is megkérték, személyesítsék meg a luxust. Erre két jellemző válasz érkezett: a luxust egyfelől sikeres, vagyonos, középkorú férfiként írták le, aki az idejét golfozással, vitorlázással tölti és modern luxusvillában él. A másik jellemző megjelenítés egy fiatal, kiváltságos helyzetét nem a munkájából, még csak nem is önerőből megteremtő, hanyag eleganciával megáldott laza karakterben öltött testet.

Az influenszerek képein elsősorban olyan szabadidős aktivitások jelentek meg luxusként, mint a vitorlázás, a helikopterezés, az utazás, a tengerparti nyaralás. Gyakoriak voltak a márkás öltözékek, valamint a prémium kategóriás autók. A fiatalok számára a magánrepülő, a külföldi ingatlan, a belföldi penthouse, a saját nyaraló, valamint a gyémántékszerek jelentették az abszolút fényűzés kritériumait. A tizenévesek számára inkább a tárgyak, míg a huszonéveseknek inkább az élmények árulkodtak luxusról.

„A vágyott exkluzív élmények közé sorolták a vadászgéppel való repülést, a delfinekkel úszást, az űrutazást, személyi testőr bérlését, Föld körüli utazást, valamint az adrenalinszintet extrém módon megemelő tevékenységeket. Magyar viszonylatban luxuséletet reprezentáló Instagram-influenszerként a Feleségek luxuskivitelben tévéműsor szereplőit, továbbá Vajna Tímeát, Zimány Lindát, Berki Krisztiánt, Dobó Ágit és a Lola Pat-ridge álnevű utazóbloggert azonosították” – áll a Corvinus egyetem sajtóközleményében.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Filippo Loreti, az „elérhető luxusóra”: így hozta össze egy litván testvérpár az évszázad bizniszét

Bodnár Zsolt gazdaság 2018. január 10.

A recept: rakj össze egy órát ázsiai alkatrészekből, nevezd svájcinak és olasznak, és hirdesd azzal, hogy ez az elérhető luxus. Aztán indíts kampányt a Kickstarteren, és szedj össze két év alatt hárommilliárd forintot!

A magyar fiatalok hétköznap 6-7, hétvégén 10-12 órát neteznek, és jórészt a közösségi médián lógnak

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. augusztus 16.

Az önkorlátozás, a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző, állítja Guld Ádám médiakutató.

Hová tűnt a lázadó ifjúság?

Kende Ágnes tudomány 2022. január 14.

Hová lettek az családriogató csövesek, a polgárpukkasztó punkok, a szex, a drogok és a rock and roll? A lázadásnak mostanra sok iránya lett, és már nincs olyan fennálló rend, ami ellen hasonló módon lehetne egy generáción belül lázadni, mint régebben, állítja Hammer Ferenc szociológus és Szabó Andrea ifjúságkutató. Sőt vannak, akik épp azzal lázadnak, hogy a normalitást, a gyerek-szoba-négy kerék által fémjelzett életet választják szüleik vad életével szemben.