A fiatalabb generációk tagjai az önmegvalósítási lehetőségeik alapján döntenek a munkahelyükről, ugyanakkor a stabilitás iránti igényük alig tér el a baby boomerek szükségleteitől, derül ki egy múlt héten bemutatott tanulmányból.
Mindenkinek az a normális, amit saját gyerekkorában látott, ezért a generációs szakadékok is abból fakadnak, hogy egymásra akarjuk erőltetni a hozott mintákat. Ez nemcsak a munkahelyen okozhat problémát, hanem az agyunkat is megváltoztathatja – mondta Steigervald Krisztián generációkutató a Goethe Intézet eseményén.
Egy friss brit felmérés szerint csak a fiatalok 27 százaléka birtokol dugóhúzót, a többiek vagy csavarkupakosat isznak, vagy nem is isznak egyáltalán.
A fiatalok kiállnak magukért, de korán kiégnek, a boomerek élvezik a kiváltságaikat, a kettő közötti szendvicsgeneráció pedig mindkét irányból fenyegetve érzi magát. A Betűtésztában Kun Bernadette pszichológussal beszélgettünk a különböző generációk nagyon eltérő munkahelyi tapasztalatairól.
A Sapien Labs több tízezer fiatal felnőtt mentális egészségét térképezte fel, és arra jutott, hogy azok a gyerekek, akik korán jutnak mobiltelefonhoz, 18-24 éves korukban több mentális problémával küzdenek, mint társaik.
Az abszolút luxust az 1990-es években megtestesítő Cartier óra, Yves-Saint Laurent ing és kétárbócos jacht mellé felzárkózott a hanyag elegancia, a világ körüli utazás és az extrém kalandok. A Z generáció számára a luxust egyre inkább a személyre szabottság jellemzi.
Az önkorlátozás, a színesebb szabadidőtöltés a közép- és felső középosztály sajátja Magyarországon, míg a nyakló nélküli médiafogyasztás inkább a társadalom alsóbb rétegeire, a perifériára szoruló fiatalokra jellemző, állítja Guld Ádám médiakutató.
Az elmúlt évtizedben 56 százalékkal többen lettek öngyilkosok 10 és 24 éves koruk között, mint az azt megelőző évtizedben – derül ki az amerikai Járványügyi és Betegségmegelőzési Központ friss jelentéséből.