Az emberek globálisan 930 millió tonna élelmiszert pazarolnak el évente, ezzel a megtermelt élelmiszerek 17 százaléka pocsékba megy – derül ki az ENSZ friss környezetvédelmi jelentéséből. A szervezet idén új kutatási módszerek segítségével még pontosabb felmérést tudott készíteni, ennek megfelelően jelentősen több élelmiszer-hulladékot talált, mint az előző jelentés során – körülbelül az abban leírt mennyiség dupláját.

A háztartásokban globális átlagban fejenként 74 kilogrammnyi étel végzi a kukában, és Magyarország különösen rosszul áll az európai mezőnyben: a kontinens 21 vizsgált állama közül nálunk a harmadik legmagasabb az éves fejenkénti élelmiszer-pazarlás, 94 kilogrammal – Málta és Görögország azért messze előz minket, 129 és 142 kilogramm per fővel.

Az élelmiszer-termelés 17 százalékába az otthon, éttermekben, üzletekben és áruházakban elpazarolt ételek tartoznak bele, de az ENSZ megjegyzi, rengeteg élelmiszer megy pocsékba már a mezőgazdaságban és az ellátási lánc különböző pontjain is, ami azt jelenti, hogy valójában körülbelül a megtermelt élelmiszerek egyharmada sosem kerül elfogyasztásra.

A 930 millió tonnányi ételhulladékkal 23 millió kamiont lehetne megtölteni, amelyek sora hétszer körbeérné a Földet. Az ENSZ adatai szerint ugyanakkor 2019-ben közel 700 millió ember nem jutott elegendő élelmiszerhez a Földön.

Emellett az üvegházhatású gázok kibocsátásában is jelentős szerepet játszik az élelmiszer-pazarlás: a klímaváltozást hajtó kibocsátások 10 százaléka írható a túltermelés számlájára, ráadásul az intenzív gazdálkodás a biológiai sokféleség irtásához és a környezet különböző módú szennyezéseihez is hozzájárul.

Az ENSZ szerint a kormányoknak és a vállalatoknak is fontos cselekedni az ügyben, de midenki tehet a probléma ellen azzal, ha megfontoltan porciózza az ételeket, ha bevásárlás előtt ellenőrzi a hűtő kapacitását, vagy ha igyekszik a rendelkezésre álló élelmiszerek felhasználásával sütni-főzni.

„Annyira hozzászoktunk az étel pazarlásához, hogy megfeledkeztünk az értékéről, és annak az áráról, amit a növekvő globális populáció etetéséért a természetnek fizetnie kell. Tetszik vagy sem, mi, az otthonainkban vagyunk a legjelentősebb részei a problémának” – mondta Marcus Gover, a jelentés elkészítésében segédkező környezetvédelmi szervezet, a Wrap vezetője.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Magyar kezdeményezésre az „ebédszemét kihívás” lehet az új Facebook-őrület

Qubit.hu majom 2019. április 8.

A Qubitnek is fontos témában szólít nagyobb odafigyelésre kezdeményezésével egy olvasónk. Az ebédszemét kihívás nem csak a közösségi oldalak ételposztolóit szólítja meg.

Megkérdeztük a Spart, a Tescót és a CBA-t, hogy mit tesz a környezetszennyezés ellen

Bodnár Zsolt gazdaság 2019. augusztus 13.

Környezettudatosan vásárolnád a zsömlét, de csak műanyag zacskó van a boltban? Helyi termékeket vennél, de még a dinnyét is Brazíliából szállítják? Megkerestük a Magyarországon üzemelő legnagyobb élelmiszerbolt-hálózatokat; a kilenc láncból kettő válaszolt.

A pánikvásárlás és a napszámoshiány akadályozza leginkább az élelmiszer-ellátást

Vajna Tamás gazdaság 2020. április 26.

A magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar nem állt le, de azonnali problémát okozott a pánikvásárlás. Hosszabb távon a hazai élelmiszerfeldolgozás fejlesztése jelenthet megoldást a Szent István Egyetem élelmiszermérnökének elemzése szerint.