Az eddigi legbiztatóbb Alzheimer-gyógyszer a tesztidőszakban sikeresen lassította a betegséget
Az Eisai nevű japán gyógyszeripari vállalat kedden késő este bejelentette globális vizsgálatának eredményeit, miszerint monoklonális antitestekkel történő kezelése jelentősen csökkentette az Alzheimer-kóros alanyok állapotának romlását.
A cég szerint a korai eredmények arra utalnak, hogy azoknál, akik a közel 1800, korai stádiumban lévő beteg közül a lecanemab nevű infúziós kezelésben részesültek, a 18 vizsgálati hónap alatt 27 százalékkal csökkent az állapotromlás a placebós csoporthoz képest. Az alanyok állapotát egy olyan skála alapján követték nyomon, amely a mindennapi tevékenységek (például az öltözködés vagy az étkezés) elvégzésére való képességüket mérte.
Az Eisai már el is indította a gyorsított engedélykérelmi folyamatot az amerikai gyógyszerfelügyeletnél (FDA), a hivatal várhatóan jövő év elejére hozhat döntést. A vállalat közölte, hogy a kutatás teljes eredményeit egy november végi konferencián készül megvitatni, és az eredményeket egy szakmailag lektorált orvosi folyóiratban teszi közzé.
Az Alzheimer Szövetség közleménye szerint ezek az eddigi legbíztatóbb eredmények a betegség kiváltó okainak lehetséges kezelésére vonatkozóan. A kognitív képességek fokozatos romlásához, majd gyors biológiai leépüléshez vezető, világszerte legalább 50 millió embert érintő Alzheimer-kórnak nincs ismert gyógymódja, az elérhető szerek csak a tüneteket kezelik, és a kutatók nem is tudják, pontosan mi okozza a betegséget.
A japán vállalat azzal az amerikai Biogen gyógyszercéggel együtt gyártaná az új szert, amely tavaly az Aduhelm nevű készítményével bukott nagyot – ez volt az első Alzheimer-gyógyszer, amelyet 2003 óta engedélyezett az FDA. Csakhogy évi 56 ezer dollárért dobták piacra, ezért a biztosítók sem fedezték, ráadásul egyre világosabbá vált, hogy a kísérleti eredmények nem bizonyítják túl egyértelműen a készítmény hatásosságát.
Az Eisai és a Biogen új monoklonális antitest-terápiája azon az elven alapul, amely nemrég egy másfél évtizedes kutatási csalássorozat miatt került a középpontba.
Az úgynevezett amiloid hipotézis szerint az Alzheimer-kór kialakulását elsősorban a béta-amiloid fehérjék okozzák, amelyek plakkok formájában rakódnak le az agyban, ahol előidézik az idegsejtek pusztulását. Ezt az elmúlt években több kutatás igyekezett megcáfolni, és számos tanulmányról kiderült, hogy hamisított eredményekre alapozták, de más kutatók szerint ezekből még nem következik, hogy teljes tévút lenne a hipotézis – az Eisai eredményei is emellett szólnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
