Figyelemzavarokkal, alvásproblémákkal és motiválatlansággal küzdenek a magyar gyerekek a járvány hozadékaként

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A magyar szülők több mint fele (54%) értékelte úgy, hogy gyereke mentális egészsége megsínylette a járványt és számolt be figyelemzavarokról, alvásproblémákról, magányosságról, nyughatatlanságról vagy éppen szorongásról gyermekénél. Ez derült ki az UNICEF Magyarország ezer szülő megkérdezésével készített, reprezentatív kutatásából, amely 2021 májusában első alkalommal mérte fel, milyen mentális állapotban hagyta a magyar gyerekeket a koronavírus-járvány. 

A kutatási eredményekről, a gyerekek mentális egészségéről, az online és offline oktatás nehézségeiről, a járványhullámokhoz való adaptáció kihívásairól kedd este Szlankó Viola, az UNICEF Magyarország gyermekvédelmi vezetője, Labancz Dániel klinikai gyermek-szakpszichológus, Balatoni József influencer és történelemtanár, Kövécs Laura, az UNICEF Magyarország Fiatal Nagykövete és Pulai András szociológus, a Publicus Intézet munkatársa cseréltek eszmét. A beszélgetést Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója moderálta.

Nem kérünk segítséget, pedig kéne

Szlankó Viola elmondta: három életkorban (3-7 éves korú, 7-11 éves korú és 11-18 éves korú gyermekeket nevelő szülőknél) mérték fel, hogy milyen mentális tünetek tapasztalhatóak a pandémia hatására. Az eredmények arról árulkodnak, hogy a mentális változások jelentősek, és bár minden életkorban másak a hatások, mindhárom korosztály elég rosszul érzi magát. A gyermekvédelmi szakértő hozzátette, hogy a pszichológiai ellátások köre Magyarországon nagyon nehezen elérhető, de azt is leszűrték a kutatásból, hogy kevesen is kérnek és kapnak segítséget – noha a szülők tapasztalják, hogy a gyerek nincs jól. Úgy vélte, ennek kulturális oka is van, mélyen gyökerezik a társadalomban, hogy akkor se kérjünk segítséget, ha baj van.

A megkérdezett szülők 54 százaléka állította a kutatásban, hogy gyermeke mentálisan megsínylette a járványt, mondta Pulai András. Ez azonban az efféle kutatásoknál jellemző látencia miatt alulbecslés lehet, hiszen a szülő értékeli gyermeke helyzetét. Például a kamaszok félrevonulását, magányát az életkori jellemzők miatt a szülő nem mindig érzi problémásnak, és másképp értékelheti a gyerek időrendjének felborulását is.

Szegény gyerekeket az ág is húzza

A szociológus kiemelte, hogy ezzel együtt a fiatalkorúaknál ott sínylették meg a leginkább a gyerekek az elmúlt időszakot, ahol a szülők keresete nagyon alacsony, a családi bevétel nem érte el a havi 150 ezer forintot. Ez lényeges törésvonal, ezeknél a családoknál sokkal nagyobb volt a járvány hatása. Pulai hozzátette, nem a szokásos társadalmi törésvonalak mentén, például fiatalabbak/idősebbek vagy főváros/kistelepülés, szóródtak az adatok, a járvány és a lezárások ugyanúgy érintették a lakosságot Budapesten és falun is, más tényezők számítottak. A jövedelmen túl az volt lényeges, hány szülős háztartásban élnek a gyerekek és hogy a családban az elmúlt másfél évben történt-e haláleset. Az adatokból az látszik, hogy az egyszülős háztartásban körülbelül kétszer annyi probléma merült fel, mint a kétszülősben, és ez volt a jellemző akkor is, ha koronavírus miatt történt haláleset a családban. A szociológus szerint ez utóbbi terhelte meg a legsúlyosabban a családokat: nem COVID-miatti halálozás esetén valamivel kevesebb, másfélszer annyi problémáról számoltak be a szülők, mint ahol egyáltalán nem történt haláleset.

A Jocó bácsiként ismert Balatoni József megerősítette, hogy a családok anyagi helyzete rendkívül befolyásolja a gyerekek mentális állapotát, és hozzátette, a koronavírus miatt a legveszélyeztetettebb szektorokban (turizmus, vendéglátás) dolgozók gyerekei brutálisan megszenvedték a járvány hatásait. Emellett sok diáknak a vírus előtt sem volt jó otthon az alkoholista szülők, a létbizonytalanság, vagy egyéb problémák miatt, ők gyakorlatilag mélyrepülésbe kezdtek.

Labancz Dániel klinikai tapasztalatai megerősítik a kutatás eredményeit: a gyermekpszichológus szerint a lezárások és a járvány hullámai alatt romlott a kis- és nagykamaszok mentális és lelki állapota. Természetesen sok gyerek és család jól meg tudott küzdeni a helyzettel, és a klinikus myilván a rosszabb állapotban lévő pácienseket látja, de jelentősen megnőtt a segítségért hozzá forduló családok száma, és a pszichológiai és pszichiátriai segítséget nyújtó intézmények körében általánossá vált a tapasztalat például arról, hogy elfogytak a kapacitásaik.

500 diákra jut egy iskolapszichológus

Sokan fellélegezhettek a legutóbbi nyitással, Szlankó szerint azonban a korábbi járványtapasztalatok azt mutatják, hogy a mentális problémák még egy ideig biztosan velünk maradnak. Például a SARS-járvány 2003-ban néhány hónap alatt lefutott Kínában, ám az érintett gyerekeknél még másfél évvel később is kimutatták a mentális következményeket. Ami egy ilyen kritikus időszakban történik, az tartós változásokat okoz a pszichében, a gyerek viselkedésében, idegrendszerében. Ezért az UNICEF szorgalmazza, hogy a mentális segítségnyújtás terén bővítsék az állami szolgáltatásokat, és emeljék meg az iskolapszichológusok számát.

Balatoni elmondta: a jelenlegi szabályozás értelmében 500 diákra jut egy iskolapszichológus, amin sürgősen változtatni kellene. Úgy vélte, fel kellene készíteni a gyerekeket arra, mi lenne, ha jönne egy újabb járványhullám, mi történne és mit lehetne tenni, ha megint be kellene zárni az iskolákat. Nem riogatással, de észszerűen át lehetne gondolni ezeket. Segíteni kellene azokat a gyerekeket is, akik kiesnek az online oktatásból, mert nincsenek eszközeik vagy nincs internetjük otthon.

Online vagy offline?

Jocó bácsi szerint a pedagógusoknak azt is fel kellene mérniük, hogy a diákok mennyire voltak elégedettek az online oktatással, és mit kellene változtatni. Sokan nehezen tudták kezelni, hogy iskolaidőn kívül érkeztek hozzájuk feladatok, például este nyolckor vagy éjszaka, ezek pedig még inkább felborították az iskolaidő és a szabadidő egyensúlyát. Ezt a diákok részéről Kövécs Laura egy saját, fiatalok körében az UNICEF Club keretében végzett, nem reprezentatív felmérésének eredményeire hivatkozva megerősítette.

A történelemtanár szerint már az idei érettségi eredményein is érezhető a digitális oktatás negatív hatása, egy újabb lezárás viszont még komolyabban veszélyeztetné a középiskolai felvételik vagy az érettségik színvonalát. Hozzátette, a jelenlegi oktatás nem pótolható online csatornákon, a legtöbb gyerek nem tud felkészülni az érettségire vagy a vizsgákra úgy, ha a tanárok azt mondják neki, olvassák el, jegyzeteljék ki az anyagot, és készüljenek fel önállóan. Akik szerint ez nem így van, nekik üzeni, hogy próbáljanak meg Youtube-videók alapján villanyt szerelni. Ha viszont tényleg visszaáll az online oktatás, meg kellene fontolni például nem a klasszikus elvárásokkal érettségit tartani.

Kövécs Laura nagyon támogatná, hogy a pedagógusok és a diákok beszélgessenek az online oktatásról, mert szerinte a diákság fő problémája a tanárokkal az, hogy nem tudnak egymással úgy kommunikálni, hogy megértsék, mire lenne igazán szükség. A saját kutatásai azt mutatják, hogy a diákok nem lepődnének meg egy újabb iskolabezárási hullámon, és beletörődéssel vennék tudomásul. A 11-12. évfolyamra járó korosztály azonban tart attól, hogyan sikerülne az érettségi, és már most sokan úgy élték meg, magukra vannak hagyva, segítség nélkül maradtak.

Aki kimarad, leszakad

A segítség pedig nagyon kell ahhoz, hogy a fiatalok ne maradjanak le, és ez ne járjon súlyos össztársadalmi hatásokkal. Erre ugyanis volt már példa: Szlankó elmondta, hogy az 1990-es évek elején Belgiumban egy pedagógussztrájk miatt a gyerekek a flamand területen egy májustól novemberig tartó időszakban nem jártak iskolába, míg a vallonoknál igen. Később kutatók hasonlították össze a két gyerekcsoportot, és azt tapasztalták, hogy a kimaradók nem csupán az adott évben teljesítettek sokkal rosszabbul, de utána pár éven keresztül huzamosan meglátszott az alacsonyabb teljesítmény. Úgy vélte, ez nagyon fontos tapasztalat, amikor az oktatáshoz való jogról beszélünk.

A gyermekvédelmi szakértő hozzátette: Magyarországon a gyerekek 20-25 százaléka nem vett részt érdemben a digitális oktatásban, és ők ténylegesen olyan hátrányokat szenvednek, amit nehéz lesz felzárkóztatni. Ha a gyerekek 20-25 százaléka rosszabbul teljesít, az az egész társadalomra kihatással lesz, ennek elkerüléséhez pedig valamit tenni kellene.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: