Az Eurostat által csütörtökön közzétett adatok szerint 2021 és 2022 augusztusa között Magyarországon nőtt a legnagyobb mértékben a teljes tej ára, de az alacsony zsírtartalmú tej és a kávé drágulásában is a top 5-ben vagyunk az Európai Unión belül – a kávézás kellékei közül egyedül a cukor ára nem nőtt, a kormány árstopja miatt.

Az adatok alapján az EU-ban idén augusztusban átlagosan 16,9 százalékkal volt drágább a kávé, mint egy évvel korábban, miközben a 2020-as árakhoz képest tavaly csak 0,5 százalékos drágulást mutatott a kávé. Magyarországon az EU-s átlagnak több mint a duplája, 34,3 százalék a kávé áremelkedésének mértéke, és csak négy északi ország (Finnország, Litvánia, Svédország, Észtország) előz meg ebben minket.

A tejkérdés annyiban bonyolultabb lehetne, hogy Magyarországon árstopot vezetett be a kormány a talán legnépszerűbb, 2,8 százalékos zsírtartalmú tejre, viszont ez egy olyan termék, ami egyedülálló az EU-ban, ahol a teljes tej (legalább 3,5%) és az alacsony zsírtartalmú tej (1,5–1,8%) jelenti a két fő szabványt, a sovány tej (legfeljebb 0,3%) mellett.

A három és feles tej drágulása viszont már Magyarországon volt a legnagyobb: a 24,3 százalékos EU-s átlaghoz képest nálunk 51,7 százalékkal emelkedett, míg a másfeles tej ára is a 22,2 százalékos uniós átlagnál valamivel jobban, 30,1 százalékkal nőtt.

A cukor inflációja szintén a hatósági árazás miatt nem érinti kiemelkedő mértékben Magyarországot.

Néhány hete a kenyér áráról közölt még ijesztőbb statisztikát az Eurostat, amiből az derült ki, hogy az messze Magyarországon nőtt a legdurvábban 2021 és 2022 augusztusa között: a 18 százalékos uniós átlaghoz képest 66 százalékkal, miközben a második helyen álló Litvániában is csak 33 százalékos volt az áremelkedés.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: