IMF: Ársapkák helyett célzott lépésekkel a legszegényebbeket kellene megsegíteni az energiaválságban

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Mielőtt Oroszország februárban háborút indított Ukrajna ellen, Európa a fűtéshez és elektromos áram előállításához használt földgáz több mint 40 százalékát, míg szénigényének mintegy felét az oroszoktól szerezte be. A nyersanyagok árának emelkedése már a háború előtt elkezdődött: az Atlantic Council elemzése szerint a Gazprom több mint egy éve tartja rövid pórázon az európai energiapiacokat. Az Európába tartó gázkészleteket a tavalyihoz képest mintegy 40 százalékkal fogta vissza, bizonyos vevőkhöz kevesebbet juttatott, néhány vállalat és ország esetén pedig teljesen felfüggeszte az exportot. 

A taktika eredményeképpen augusztus végén eddig sosem látott magasságokba emelkedtek az európai gázárak, körülbelül tízszeresére az ötéves átlagnak. Emellett szeptember elején Moszkva bejelentette, hogy felfüggeszti európai gázellátásának oroszlánrészét mindaddig, amíg az ellene életbe léptetett szankciókat meg nem szüntetik. Vlagyimir Putyin orosz elnök azt is hozzátette, hogy leállítják az Európába tartó olajszállítmányokat, ha a G7 országai megállapodnak az orosz olajársapka bevezetésében. Válaszul az EU mindössze 9 százalékra vette vissza az orosz gáz importját, jelenleg Norvégiából importál sokkal több gázt, és igyekszik hosszú távra felépíteni energiafüggetlenségét.

Ezközben azonban közeleg a tél, és félő, hogy rövid távon az európai gazdaságok nem találnak elég alternatívát a kieső energiaforrásokra, míg az egyre növekvő árak válságba taszítják a gazdaságot és a háztartásokat egyaránt. A Nemzetközi Valutaalap, az IMF elemzése szerint a kormányoknak ársapkák helyett célzott intézkedésekkel kellene segíteniük a legszegényebbeket, és az energiafogyasztás drasztikus visszafogását kellene támogatniuk, mivel azonban az aktuális kormányok politikailag rendkívül népszerűtlenek lennének az árak elengedésével, nagyon vegyes a kép arról, hogy Nyugat-Európában ki hogyan igyekszik megvédeni a szegény háztartásokat a tél nyomasztó kihívásaitól.

Majdnem háromszoros infláció az EU-ban, egy százalék híján négyszeres Magyarországon 

Az EU-ban az infláció mérésére használt harmonizált fogyasztói árindex augusztusban elérte a 10,1 százalékot, ez pedig példa nélküli az unió történetében. Egy évvel korábban ez még csak 3,2 százalékra rúgott, vagyis egy éven belül megháromszorozódott. Az IMF becslései szerint a megélhetési költségek azonban nagyon eltérőek az egyes európai országokban. Míg Finnországban az átlagcsaládnál ez a háztartás költésének 4 százalékos emelkedését jelenti, Észtországban, mindössze egy kétórás kompúttal arrébb a háztartásokat már 20 százalékkal sújtja. 

Magyarországon az Eurostat adatai szerint egy évvel ezelőtt 4,9 százalék volt a harmonizált fogyasztói árindex, idén augusztusban ez viszont már 18,6 százalékra rúgott, a balti államok után a legmagasabb érték az EU-ban.

Az Európai Unió kormányai tavaly szeptember és idén július óta a Bruegel gazdasági elemző felmérései szerint mintegy 280 milliárd eurót fordítottak arra, hogy megvédjék a fogyasztókat az elszálló energiaáraktól, ez pedig az ársapkáktól kezdve az importált gáz kifizetésén át a legszegényebb háztartások közvetlen megsegítéséig számtalan stratégiát tartalmazott. 

Bár az energetikai szabályozás tagállami hatáskör, és az EU energiapiaca továbbra is fragmentált, az EU energetikai miniszterei még júliusban aláírtak egy megállapodást arról, hogy augusztus és március között önkéntesen 15 százalékkal vágják vissza a gázfelhasználásukat, hogy korlátozzák a méregdrága gázbeszerzést, a gázárakra vonatkozó ársapkáról szeptember elején azonban nem tudtak megegyezni. Az árak féken tartása mellett az Európai Bizottság a szélerőműveket, nukleáris és szénnel fűtött erőműveket üzemeltető cégeket is megadóztatná, amelyek jelenleg hatalmas profitot termelnek a rekordáron eladott energia után. 

Mindenesetre az IMF augusztus eleji ajánlásai szerint az energiatakarékosság jegyében és azért, hogy minél hamarabb kiválthatók legyenek a fosszilis üzemanyagforrások, a kormányoknak meg kellene engedniük, hogy teljes egészében a végfelhasználókra terhelődjön a földgáz, a kőolaj, és az elektromos áram költsége, és a kormányzati közpolitikákat a sokakat érintő árszabályozási mechanizmusok helyett a magas rezsiköltségektől szenvedő, legszegényebb háztartások cékzott megsegítésére kellene átállítani. Mivel minden egyes tagállamnak más az energiamixe és máshogy alakul a fogyasztói árindexe is, mindenhol más az energiaválság mértéke - és más a válságra már eddig is adott kormányzati lépések mintázata és mértéke is.

Húsbavágó energiahiány és segély a rászorulóknak Németországban

Az EU gazdasági erejét adó Németország például eléggé ráfüggött az orosz gázra az elmúlt években, tavaly földgázimportjának mintegy 55 százaléka Oroszországból érkezett. Ez június végére 26 százalékra esett vissza, és a tervek szerint 2024 közepéig teljesen kiiktatnák az orosz gázt energiamixükből. Februárban leállították az Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe helyezését, és az Északi Áramlat 1 vezeték is mindössze 20 százalékos kapacitással működött egész addig, amíg az oroszok le nem állították.

A német kormány az energiahiány csökkentésére nemrég bejelentette, hogy elhalasztja két atomerőművének bezárását, Kanadával és Katarral kezdett tárgyalásokat a cseppfolyósított gáz (LNG) középtávú importjáról, és négy úszó LNG-terminált helyezett üzembe. A Wilhelmshavenben és Brunsbüttelben lévő, két LNG-terminálon keresztül összesen évente 12,5 milliárd köbméter gáz importálható.

Olaf Scholz kancellár a rezsiszámlák „társadalmi robbanáshoz vezető” növekedésétől tartva meghirdette a „gázválságot”, és arra kérte az ipari felhasználókat, hogy fogják vissza energiafogyasztásukat, az önkormányzatokat pedig arra, hogy kapcsolják le a történelmi épületek világítását, és csak 19 fokra fűtsék fel a középületeket. A nyár folyamán a tömegközlekedés használatához kínált, havi kilenc eurós jeggyel igyekeztek arra szoktatni a németeket, hogy kevesebbet használják az autóikat. Bár az eredmények vegyesek, elindult a párbeszéd egy csökkentett árú bérletről.

Emellett évente mintegy 13 milliárd eurót osztanak szét a régi épületek renoválására, például hőszigetelésére, és 9000 vállalkozás részesül mintegy 1,7 milliárd eurónyi adókönnyítésben. A nyugdíjasoknak 300 eurós, vagyis 120 ezer forintnyi egyszeri támogatást, a diákoknak 200 eurós, vagyis kb. 80 ezer forintnyi egyszeri segélyt osztanak ki, 2023-ra és 2024-re megemelték a családtámogatás mértékét és a rászorulóknak adott segélyek mértékét is, a gázfogyasztás ÁFA-tartalmát pedig 2024 márciusáig 19 százalékról 7 százalékra csökkentették.

A német kormány eddig összesen 100 milliárd eurós, vagyis több mint 400 milliárd forintnyi segélycsomagot állított össze az energiaválság megoldására, ez körülbelül harmada a koronavírus-járvány alatt a német gazdaság életben tartására szánt összegnek.

Megtépázta a hőség a francia atomot, az áramszolgáltatás korlátozása is jöhet

Franciaország az atomerőműveinek hála kevésbé függ az orosz energiától, a háborút megelőzően gázimportjának mindössze 17 százaléka származott Oroszországból. A francia nukleáris erőművek az ország teljes villamosenergia-termelésének több mint kétharmadát adják, és Franciaország hagyományosan energiaexportőrnek számít, azonban jelenleg karbantartási és műszaki gondokkal küzdenek: augusztusban az ország nukleáris energiatermelő kapacitásának 57 százaléka nem működött, ez szintén felfelé hajtotta az európai energiaárakat.

Az öregedő reaktorokat ugyanis az idei forró és aszályos nyár miatt nehezebbé vált hűteni és az állami üzemeltető EDF az atomerőműveket sújtó stressz-korrózió miatt is kénytelen volt leállítani számos reaktort. Ez a termeléskiesés az elmúlt közel harminc év legalacsonyabb előállított villamosenergia-mennyiségét jelentette eddig az idei évben Franciaország számára. Szeptember elején az EDF azt ígérte, hogy december végéig 27 reaktort, 2023 elején további ötöt indítanak újra.

Az elszabaduló infláció és a megélhetési válság kezelésére viszont a franciáknak is lépni kellett: augusztusban Emmanuel Macron kormánya egy 65 milliárd eurós csomagot jelentett be. 15 százalékban maximalizálják a szabályozott elektromos áram és a gáz költségének emelkedését és száz eurót adnak az alacsony és közepes jövedelmű háztartásoknak rezsiszámláik kifizetésére. Ezen túl a kormány pedig a 2019-es referenciaévhez képest az energiafogyasztás 10 százalékkal történő csökkentését ígérte 2024-ig. Például lekapcsolják a kivilágított utcai reklámokat, és korábban hunynak ki a fények a Louvre környékén és Versailles-ban. Macronék arra kérték a vállalatokat és a háztartásokat, hogy csökkentsék energiafogyasztásukat. Emellett a kormány a napokban véglegesíti energiatakarékossági tervét, amelyben az energiahozzáférés korlátozását is belengethetik. Augusztus végén a francia elnök például azt mondta, a háztartásokban kétórás áramszünetek is elképzelhetők, ha nem találnak más megoldást, ez azonban nagyban függ attól, mennyire lesz hideg a tél.

Spanyolország lesz a cseppfolyós gáz új elosztóközpontja?

Spanyolország szintén kevésbé függ az orosz gáztól, már régóta elkezdte kiépíteni gázvezetékeit, hogy Algériából szerezhesse be a gázt, bár amiatt, hogy Marokkót támogatja Algéria helyett a Nyugat-Szahara hovatartozásáról szóló vitában, az utóbbi időben csökkent a beérkező gáz mennyisége. Emellett Spanyolország a cseppfolyósított gázimport egyik lehetséges új központjaként pozícionálta magát Európa felé: egyelőre hat terminált üzemeltet, azonban egy évtizednyi szunnyadás után januárban valószínűleg megnyitják az El Musel gázzá visszaalakító üzemet is, ez pedig szintén enyhíthet a német energiapiacra nehezedő nyomáson.

Múlt hónapban a spanyol miniszterelnök azonban szintén energiatakarékossági intézkedéseket léptetett életbe: a középületek nyáron nem hűthetők 27 fok alá, télen pedig nem fűthetők 19 fok fölé; az üzleteknek automata ajtókat kell felszerelniük, hogy ne szökjön ki a meleg (vagy a hideg), és elrendelték az üzletek kirakatainak elsötétítését este 10 óra után.

Júniusban a spanyol kormány elfogadott egy 9,1 milliárd eurós segélycsomagot, amely 5,5 milliárd euró közvetlen segítséget és 3,6 milliárd eurós adócsökkentést tartalmaz – ezek célja a legszegényebbek megsegítése. Befagyasztották a butánt tartalmazó hordozható gázpalackok árát, 50 százalékkal csökkentették a tömegközlekedés bérleteit, valamint 30 százalékkal a tartományok által kiadott bérletekét, amelyek saját forrásaikból ezt a támogatást kiegészíthetik 50 százalékra. Emellett a kormány 10 százalékról 5 százalékra csökkentette az áram áfatartalmát, ami havonta 60 eurós megtakarítást jelent, és 15 százalékkal megnövelte a nem járulékalapú öregségi és rokkantsági nyugdíjak összegét, ami év végéig 360 euró pluszt jelent. Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök azt is bejelentette, hogy az évente bruttó 14 ezer eurónál kevesebbet kereső háztartások, az egyéni vállalkozók és a munkanélküliek 200 eurós egyszeri segélyben részesülnek. 

Olaszországban is 200 eurós támogatást kapnak a rászorulók

Olaszország tavaly földgázkészleteinek mintegy 40 százalékát Oroszországból importálta, így a gázcsapok elzárása érzékenyen érinti a dél-európai országot. Nyár közepére mindenesetre az olasz kormány bejelentette, hogy 25 százalékra csökkentették az orosz földgázimport arányát, a további csökkentést pedig átmenetileg részben a szénerőművek újbóli használatával, részben azzal igyekeznek elérni, hogy még áprilisban a tervezett 21 millió köbméter földgáz mellé további négy milliárd köbméter szállításáról egyeztek meg Algériával. 

Spanyolországhoz hasonlóan mindenesetre nyáron már bemutatták a kormány energiatakarékossági tervét, amely a téli időszakban ugyanúgy a középületek fűtésének 19 fokban történő maximalizálását és a nyári időszakban ezek 27 fokra hűtését jelenti, valamint az éjszakai utcai világítás rövidítését és az üzletek korai zárását.

A legszegényebbek megsegítésére júliusban a kormány egy 35 milliárd euróról, egy hónappal később pedig további 14,3 milliárd euróról szóló segélycsomagot fogadott el. Ennek egyik kulcsfontosságú eleme, hogy az alacsony jövedelmű családok számára 5 milliárd euró értékben csökkentik az áram- és a gázszámláikat az év végéig, továbbá júliusban és augusztusban is 200 eurós egyszeri támogatást vehettek fel a rászorulók. Emellett csökkentették az üzemanyagok jövedéki adóját, és könnyítik a vállalkozások terheit.

Ausztriában is sapkát húznak az energiaárakra

Ausztria az ukrán-orosz háború előtt földgáztartalékainak majdnem 80 százalékát Oroszországtól szerezte be, azonban augusztus elején Karl Nehammer kancellár bejelentette, idén már sikerült 50 százalékra csökkenteniük az orosz gázimport-igényüket. A különbséget Norvégiából és olasz cseppfolyósított gáz-terminálokon keresztül érkező importtal igyekeznek pótolni

Az elszálló energiaárak ellensúlyozására az osztrák kormány már januárban 1,7 milliárd eurós segélycsomagot jelentett be, a háztartások 150 eurós energiaköltség-kompenzációban részesültek, a rászorulók pedig ennek kétszeresét kapták. Ezen kívül 2022-re felfüggesztették az úgynevezett zöldenergia-adót, amellyel további 60-100 eurót hagytak minden egyes háztartás kasszájában. Márciusban 2 milliárd eurós adócsökkentést és alkalmazotti térítéseket jelentettek be, hogy csökkentsék a gazdaságra nehezedő nyomást. Az év folyamán emellett pénzügyi segélyben részesítették az alacsony nyugdíjjal rendelkezőket és engedélyezték a gyermekek után járó visszatérítések rendkívüli kifizetéseit. 

Úgy tűnik azonban, hogy ez sem elegendő az elszálló árak ellensúlyozására, Nehammer ugyanis szeptember elején bejelentette: ársapkát vezetnek be az energiaárakra. A kancellár szerint az ármegállító mechanizmussal egy háromfős család évente 500 eurót tud majd megtakarítani. Az osztrák kabinet 3,4 milliárd eurót szán az intézkedésre, amely decemberben lép életbe, és 2024 júniusáig tervezik fenntartani. 

A Qubit szerkesztősége azért dolgozik, hogy a magyar nyilvánosság hiteles, alapos és közérthető tudományos ismeretekhez jusson. Tesszük ezt politikamentesen, közszolgálati hevülettel, száznál több kutató és tudós bevonásával. Égető kérdések, dermesztő válságok és zavaros álhírek sűrűjében igyekszünk tartani a fáklyát immár havi bő hétszázezer olvasónknak. Cikkeink ingyen olvashatók, de nem ingyen készülnek. Segítsd a munkánkat!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: