A háborús bűnök és a hatalommal való visszaélések dokumentálásáért jár 2022-ben a Nobel-békedíj
A Norvég Nobel-bizottság kihirdette a 2022-es Nobel-békedíj nyerteseit, idén egy ember és két szervezet kapja megosztva a díjat: Alesz Bjaljacki belarusz emberi jogi aktivista mellett az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties.
Az indoklás szerint „a békedíjasok hazájuk civil társadalmát képviselik. Hosszú évek óta kiállnak a hatalom bírálatának joga és az állampolgárok alapvető jogainak védelme mellett. Kiemelkedő erőfeszítéseket tettek a háborús bűnök, az emberi jogok megsértése és a hatalommal való visszaélés dokumentálásának érdekében. Együtt bizonyítják a civil társadalom jelentőségét a béke és a demokrácia szempontjából.”
Alesz Bjaljacki a Fehéroroszországban az 1980-as közepén kialakult demokratikus mozgalom egyik kezdeményezőjeként a belarusz demokrácia és a békés fejlődés előmozdításának szentelte életét. A Vjaszna (Tavasz) nevű szervezet az elnöknek diktatórikus hatalmat adó alkotmánymódosításokra adott válaszként született, és segítséget nyújtott a bebörtönzött tüntetőknek és családjaiknak.
A Vjaszna az évek során komoly emberi jogi szervezetté fejlődött, amely a politikai foglyokkal szemben alkalmazott kínzásokat is dokumentálta. A kormány többször próbálta elhallgattatni Bjaljackit: 2011 és 2014 között börtönben volt, majd a 2020-as tüntetéshullámban ismét letartóztatták, és még mindig tárgyalás nélkül tartják fogva.
A Memorial nevű emberi jogi szervezetet 1987-ben alapították a Szovjetunióban élő aktivisták, akik a kommunista rezsim elnyomásának áldozatinak kívántak emléket állítani. Az alapítók között volt az 1975-ben Nobel-békedíjat kapott fizikus, Andrej Szaharov vagy Szvetlana Gannuskina matematikus, emberi jogi aktivista is. A Memorial alapelve az, hogy a múltbéli bűnökkel való szembenézés elengedhetetlen az újak megelőzéséhez. A Szovjetunió összeomlása után a Memorial Oroszország legnagyobb emberi jogvédő szervezetévé vált, a sztálini korszak áldozatainak emléket állító dokumentációs központ létrehozása mellett összegyűjtötte és rendszerezte az oroszországi politikai elnyomásról és jogsértésekről szóló információkat.
A Memorial az oroszországi fogolytáborokban fogva tartott politikai foglyokról szóló információk leghitelesebb forrása, és a csecsen háborúk idején is a szervezet jelentett az orosz és oroszbarát erők által a civil lakosság ellen elkövetett visszaélésekről és háborús bűncselekményekről – emiatt ölték meg a Memorial csecsenföldi kirendeltségének vezetőjét, Natalja Esztyemirovát is. Az orosz kormány külföldi ügynöknek bélyegezte a szervezetet, és 2021 decemberében annak erőszakos felszámolása mellett döntött, ami a következő hónapokban történt meg. A szervezet tagjai azonban jelezték, továbbra sem adják fel a küzdelmet.
A Center for Civil Liberties (CCL, Polgári Szabadságjogok Központja) nevű szervezetet 2007-ben alapították Kijevben, az emberi jogok és a demokrácia ukrajnai megerősítésének céljából. A központ nyomást gyakorol a hatóságokra, hogy az ország teljes jogú demokrácia lehessen, ennek érdekében aktívan kiállt amellett, hogy Ukrajna csatlakozzon a hágai Nemzetközi Büntetőbírósághoz. Miután 2022 februárjában Oroszország megszállta Ukrajnát, a CCL elkezdte azonosítani és dokumentálni az ukrán civil lakosság ellen elkövetett orosz háborús bűnöket, és nemzetközi partnerekkel való együttműködésben igyekszik elérni, hogy a bűnösöket felelősségre is vonják.
Mindhárom friss békedíjas megkapta már korábban az alternatív Nobel-díjnak is nevezett Right Livelihood-díjat: a Memorial 2004-ben, Bjaljacki 2020-ban, a CCL pedig mindössze néhány nappal ezelőtt.
Egyszer fordult elő, hogy visszautasították a békedíjat
A Nobel-békedíjat 1901 és 2021 között összesen 102-szer osztották ki, ez idő alatt 25 szervezet nyerte el a díjat, két alkalommal pedig megosztva kapta három-három ember. Ezt a Nobelt kapta meg eddig legtöbbször nő, 18 alkalommal, míg egyszer az is előfordult, hogy visszautasították az elismerést – Lê Đức Thọ vietnámi politikus Henry Kissingerrel közösen kapott volna békedíjat 1973-ban, de az amerikai külügyminiszterrel ellentétben ő nem tartott rá igényt.
A 2022-es Nobel-hét ezzel véget ért. Hétfőn hirdették ki az orvosi-élettani díj nyertesét, majd a sor kedden a fizikai díjjal, szerdán a kémiaival, csütörtökön pedig az irodalmi díjjal folytatódott. A hivatalos Nobel-díjakat kiegészítő közgazdasági Nobel-emlékdíj győztesét október 10-én, hétfőn hirdetik ki.
Az elismerés 10 millió svéd koronás (körülbelül 388 millió forintos) pénzjutalommal jár, a díjakat hagyományosan Alfred Nobel halálának évfordulóján, december 10-én adják át.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
