A vegánok fele támogatja a műhúst, de a legtöbben nem ennének belőle

A politikusokat tényekkel kell szembesíteni. A tudomány tényeket gyárt. Segíts minél többet publikálni belőlük!

Hiánypótló kutatást végzett a felhasználói között a vegán társkereső, a Veggly: azt vizsgálták, hogy mennyire fogadják el a laborban növesztett műhúst, és hogy hajlandóak lennének-e fogyasztani is belőle. A műhús előnye, hogy az előállításához nem kell elpusztítani az állatot, csak sejtmintát vesznek tőle, és ebből tenyésztik ki a műhúst, a hátránya – legalábbis ebből a szempontból – viszont az, hogy nem vegán

Talán ez az oka annak is, hogy a megkérdezett vegánoknak csak a 24 százaléka lenne hajlandó műhúst fogyasztani, viszont elméletben jó ötletnek tartják, hogy létezik ilyesmi, 47 százalékuk támogatja is, hogy létezik ilyen opció, bár maguk nem ennének belőle. 29 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elítéli a műhús gyártását, és nem is enne ilyesmit.

Alex Felipelli, a Veggly alapítója szerint nem kötelező műhúst enni, de jó, ha van ilyen opció: minél szélesebb körben válik hozzáférhetővé a laborban létrehozott hús, annál kevesebb igény mutatkozik majd a hagyományosra, és annál kevesebb állatot kell majd leölni a húsáért. 

Karbonkérdés

Az így létrehozott húsnak ráadásul a karbonlábnyoma is kisebb, mint a hagyományos állattartásnak: Rich Dillon, egy oxfordi műhúsfarm igazgatója szerint ez a módszer 92 százalékkal csökkenti a karbonemissziót, és 95 százalékkal kevesebb földterület kell hozzá. Nem mindenki ennyire optimista: egy 2019-es tanulmány szerint a műhús hosszabb távon még több káros anyagot juttat a környezetbe, mint a valódi állattartás – igaz, ez leginkább azon múlik, hogy milyen forrásból származik a termeléshez szükséges elektromos áram. 

A CE Delft piackutatása szerint az biztos, hogy a műhús gyártása jóval kevesebb földet vesz igénybe, mint az állattartás, ahogyan jóval kisebb a kibocsátása is, ha a marhatartással hasonlítják össze. A cég becslése szerint a csirke és a sertés esetében jelenleg nagyjából ugyanakkora karbonlábnyomról lehet szó. 

A műhús sikere vagy kudarca, legalábbis környezetvédelmi szempontból, a megújuló energiákon áll vagy bukik – egyébként meg azon, hogy hol engedélyezik a valódi műhús élelmiszerként történő forgalmazását. A jelenleg hozzáférhető termékek többsége ugyanis hiába műhús, nem az igazi, a Magyarországon is hozzáférhető készítmények ugyanis növényi alapúak.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: