Egy honvédő háború mindig igazságos
A korábban végtelenül megosztott Ukrajna egységessé vált, az ukrán identitás megerősödött, Volodimir Zelenszkij elnök támogatottsága pedig sosem volt ilyen magas – hangzott el a Geopolitikai kilátások és átrendeződések a háború nyomán címmel a CEU Határtalan tudás sorozatában péntek este rendezett eseményen.
Győrffy Dóra politológus-közgazdász, Meszerics Tamás történész-politológus és Rácz András védelempolitikai szakértő a február 24-én hajnalban indított orosz katonai agresszió mérlegét vonta meg az október 14-én a CEU Nádor utcai épületének Auditórimában.
Megkopott nagyhatalmi képességek
Rácz András szerint míg az 1990 előtti Szovjetunió nagyhatalmi státusza minden szempontból megkérdőjelezhetetlen volt, ugyanez a mai Oroszországról aligha állítható. Katonai szempontból ugyan a nukleáris fegyverarzenál változatlanul jelentős ütőerőt jelent, ám a hagyományos hadsereg létszáma, felszereltsége és felkészültsége erősen megkopott, ezzel együtt globális erőkivetítési képessége is csökkent. Az 1991-ben még 3,6 millió fős állandó hadsereg létszáma 2022 elejére már csak papíron érte el az 1,15 milliót, a valóságban ennél kisebb, nagyjából 800-850 ezer fős hagyományos haderő volt bevethető állapotban az év elején.
„Az ukrajnai háború tartósan, stratégia szinten erodálja Oroszország megmaradt hatalmi képességei közül a hagyományos katonai erőt” – fogalmazott a védelempolitikai szakértő. Az orosz hadsereg háború előtti általános állapota ismert volt, a közösségi médiahasználat pedig lehetővé teszi, hogy nyílt forrásokból fel lehet mérni az aktuális helyzetet is. Rácz szerint ez korábban elképzelhetetlen lett volna, ám a döntően vizuális információkból, azaz a katonák telefonos fényképei, videóiból dolgozó civil és hivatásos adatelemzők megbízható becslésekkel szolgál a haditechnikai és személyi veszteségek mértékére.
„A vizuálisan megerősített, vagyis képpel, videóval bizonyítható veszteség az alsó küszöb” – tette hozzá Rácz. Az utóbbi szerint az elmúlt 8 hónapban legalább 60 ezer orosz katona biztosan meghalt, közülük 1300 tiszt vagy főtiszt. A védelempolitikai szakértő szerint az egészségügyi ellátás szempontjából sem túl acélos orosz hadseregben egy elesett katonára hozzávetőlegesen három sebesült jut, vagyis átmenetileg közel 180 ezerrel biztosan nem voltak hadra foghatók.
Ez Rácz szerint azt jelenti, hogy a kezdeti nagyjából 200 ezer fős katonai kontigens 95 százaléka halott vagy sebesült. „Tragikusan magas a veszteség emberben és haditechnikában is” – mondta a védelempolitikai szakértő, hozzátéve, hogy ami és aki most harcol Ukrajnában, az nem az, amit az orosz politikai vezetés erre szánt.
A haditechnikai veszteség a mostani szankciós környezetben nem pótolható. „A herszoni körzetben 60 éves haditechnika megy harcba, amikor T62-es harckocsikat vetnek be” – hozott egy friss példát Rácz. A mozgósítás pedig szükségszerűen elkerülhetetlen volt a személyi veszteségek miatt.
Hanyatlás helyett egységfront
Vlagyimir Putyin elhitte, hogy a nyugati világ hanyatlásnak indult, és kétségtelen, hogy ennek számos jele mutatkozott az elmúlt évtizedben. A Brexit és Donald Trump elnökké választása ezt nagyban alá is támasztotta – fogalmazott Győrffy Dóra.
A politológus-közgazdász szerint az autoriter rezsimek gazdasági sikereivel párhuzamosan a demokráciák teljesítménye stagnált vagy csökkent. Mindeközben a putyini éles hatalom (sharp power) sorra korrumpálta a nyugati politikai elit tagjait, és a propaganda is működött a hagyományos és a közösségi médiába egyaránt.
Ez változott meg február 24-én Ukrajna megtámadásával. Rövid időn belül tarthatatlanná váltak az orosz propaganda állításai, a nyugati közvéleményt pedig felébresztették az orosz hadsereg által elkövetett háborús bűnök. „Jelenleg Oroszország a világ leginkább szankcionált országa, ami nem csak a haditechnikát, de a gazdaság egészét sújtja hosszú-hosszú időre” – mondta Győrffy.
Bár kétségtelenül későn ébredt, de a nyugati szövetségi rendszer az elmúlt hónapokban folyamatosan erősödött, nőtt a kohézió – utalt a Finnország és Svédország NATO-tagságára a politológus. „Ezzel szemben India és Kína is jelezte Putyinnak, hogy ellenzik a háborút” – mondta Győrffy.
Erkölcs és hadviselés
Meszerics Tamás szerint az igazságtalan helyzet felszámolásáért vívott háború igazsága 700 éves dilemma a közgondolkozásban. Szent Ágoston óta kérdés, hogy milyen feltételek együttállása igazolhatja a hadba lépés igazságát. A „ius ad bellum” elve érvényesül az ártatlanok fegyveres védelmében folytatott háborúban, de csak akkor, ha a fellépés arányos marad, az igazságos indok mellett pedig nincs más járulékos cél, például területszerzés, továbbá a háborúskodás maradt az utolsó eszköz, amelyet a legitim közhatalom képviselőinek arzenáljában.
A történész szerint ebben az értelemben egy honvédő háború mindig igazságos. Meszerics véleményét az előadást követő kerekasztal résztvevői is osztották – azzal a kiegészítéssel, hogy az Alekszandr Dugin elleni félresikerült, végül az orosz filozófus-médiaszemélyiség lányával végző augusztus végi merénylet esetében az ukránok átlépték az igazságos háború határán.
Győrffy, Meszerics és Rácz abban is egyetértett, hogy a putyini célok közül egyetlen egy sem valósult meg az elmúlt 8 hónapban. A nyugati szövetség nem omlott össze, ehelyett egyre erősebb, ahogy a katonai és gazdasági támogatás sem vesztett a lendületéből, mindeközben Oroszország minden fronton gyengül, bár az is igaz, hogy a fortélyos orosz propandagépezet még sokáig képes lehet Putyin igazságát megmagyarázni és hatalmát fenntartani.
Az előadások és a beszélgetés az alábbi videóban nézhető meg teljes egészében:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: