A Floridai Állami Egyetem két kutatója, Kreshnik Burani és Greg Hajcak a bántalmazott gyerekek esetében gyakran kialakuló szorongás és depresszió neurológiai hátterére voltak kiváncsiak, amikor belevágtak egy 149, 11 és 14 év közötti gyerek bevonásával megszervezett longitudinális kutatásba.

A gyerekeknek egyszerű videójátékos feladatokat kellett megoldaniuk, miközben a kutatók EEG-vel figyelték az agyműködésüket. Buranit és társág elsősorban az elrontott feladatokra, illetve a helyesen megoldottakért járó jutalomra adott reakció érdekelte.

A kísérletet aztán két évvel később megismételték, a gyerekek és a szülők pedig egy sor kérdőívet is kitöltöttek, amiből a gyereknevelési szokásokra, illetve a depresszióra vagy szorongásra való hajlamra következtettek a kutatók. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akiket bántalmaztak, erősebben reagálnak arra, ha elrontottak valamit, viszont gyengébb reakciót mutatnak, ha jutalmat kapnak.

A depresszió háttere

Burani szerint önmagában az, hogy a gyermekkori bántalmazás hajlamosabbá teszi a gyerekeket a későbbiekben a depresszióra; nem csoda, hogy akit vernek, az stresszesebb, ahogy az sem újdonság, hogy a bántalmazottak körében gyakrabban fordul elő depresszió, illetve az erre való hajlam is gyakoribb.

Egy korábbi, 2004-es kutatásból kiderült, hogy a testi fenyítés annak fajtájától és módjától függetlenül hajlamosabbá teszi a gyerekeket a depresszióra, attól is függetlenül, hogy emellé milyen más verbális vagy egyéb abúzus társult.

Az újdonság nem is a depresszióra való hajlam kialakulása, hanem a neurológiai háttér feltárása: Hajcak korábbi kutatásaiból kiderült, hogy a jutalomra való gyengébb reakció összefüggésben áll a depresszióval, míg a hibákra adott erősebb reakció a szorongás jellegzetes tünete.

Az, hogy ezt most EEG-vizsgálatokkal is sikerült bemutatni, arra utalhat, hogy a bántalmazás az idegrendszeri fejlődést is befolyásolhatja. A kutatás eredményeit a jövőben nem csak a testi fenyítés okozta károk felméréséhez, hanem a depresszió és a szorongás hátterének alaposabb megértéséhez is felhasználhatják majd a kutatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Ha fáj a gyerek hasa iskola előtt, nem biztos, hogy szimulál: lehet, hogy szorong

Vajna Tamás tudomány 2021. szeptember 30.

Bognár Emese klinikai szakpszichológus szerint a százból öt magyar iskoláskorút érintő iskolafóbiára létezik gyógyír, főleg, ha a szülők és a pedagógusok is együttműködnek a gyerekekkel és a terapeutákkal.

Hogyan működik a családon belüli erőszak, és miért marad titokban?

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. január 11.

A szüleik, jellemzően az apjuk által bántalmazott gyerekek az óvodában és az iskolában rendszeresen találkoznak pszichológussal, védőnővel, orvossal, óvodapedagógussal, tanárral, edzővel, vagyis számtalan olyan felnőttel, aki a segítségükre siethetne. Az esetek túlnyomó többségében mégsem történik semmi. Miért?

A testi fenyítés már nem divat, de a gyerekek érzelmi bántalmazása mindennapos a magyar iskolákban

Balázs Zsuzsanna, Galambos Attila tudomány 2022. június 7.

A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.