A testi fenyítéstől megváltozik a gyerekek agyműködése
A Floridai Állami Egyetem két kutatója, Kreshnik Burani és Greg Hajcak a bántalmazott gyerekek esetében gyakran kialakuló szorongás és depresszió neurológiai hátterére voltak kiváncsiak, amikor belevágtak egy 149, 11 és 14 év közötti gyerek bevonásával megszervezett longitudinális kutatásba.
A gyerekeknek egyszerű videójátékos feladatokat kellett megoldaniuk, miközben a kutatók EEG-vel figyelték az agyműködésüket. Buranit és társág elsősorban az elrontott feladatokra, illetve a helyesen megoldottakért járó jutalomra adott reakció érdekelte.
A kísérletet aztán két évvel később megismételték, a gyerekek és a szülők pedig egy sor kérdőívet is kitöltöttek, amiből a gyereknevelési szokásokra, illetve a depresszióra vagy szorongásra való hajlamra következtettek a kutatók. Kiderült, hogy azok a gyerekek, akiket bántalmaztak, erősebben reagálnak arra, ha elrontottak valamit, viszont gyengébb reakciót mutatnak, ha jutalmat kapnak.
A depresszió háttere
Burani szerint önmagában az, hogy a gyermekkori bántalmazás hajlamosabbá teszi a gyerekeket a későbbiekben a depresszióra; nem csoda, hogy akit vernek, az stresszesebb, ahogy az sem újdonság, hogy a bántalmazottak körében gyakrabban fordul elő depresszió, illetve az erre való hajlam is gyakoribb.
Egy korábbi, 2004-es kutatásból kiderült, hogy a testi fenyítés annak fajtájától és módjától függetlenül hajlamosabbá teszi a gyerekeket a depresszióra, attól is függetlenül, hogy emellé milyen más verbális vagy egyéb abúzus társult.
Az újdonság nem is a depresszióra való hajlam kialakulása, hanem a neurológiai háttér feltárása: Hajcak korábbi kutatásaiból kiderült, hogy a jutalomra való gyengébb reakció összefüggésben áll a depresszióval, míg a hibákra adott erősebb reakció a szorongás jellegzetes tünete.
Az, hogy ezt most EEG-vizsgálatokkal is sikerült bemutatni, arra utalhat, hogy a bántalmazás az idegrendszeri fejlődést is befolyásolhatja. A kutatás eredményeit a jövőben nem csak a testi fenyítés okozta károk felméréséhez, hanem a depresszió és a szorongás hátterének alaposabb megértéséhez is felhasználhatják majd a kutatók.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: