1883 óta nem látott fácángalambot fotóztak Pápua Új-Guineában
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
A feketetarkójú fácángalamb (Otidiphaps insularis) az IUCN súlyosan veszélyeztetettként tartja számon, igaz, mindeddig a tudósok csak két példányt láttak belőle, ezeket 1882-ben gyűjtötték a Fergusson-szigeten, a madár egyetlen ismert élőhelyén.
A fajt korábban veszélyeztetettként tartották számon, de a műholdfelvételek alapján az élőhelyéül szolgáló erdők területe csökken, így a kutatók valószínűnek tartották, hogy ezt a populáció is megsínylette.
Az, hogy ornitológus lassan százötven éve egyetlen feketetarkójú fácángalambot sem látott, még nem jelenti azt, hogy nincs is. A Fergusson-sziget őslakosai szerint élnek az erdőben olyan madarak, amelyek a leírás szerint az Otidiphaps insularisnak felelnek meg, ezért az Amerikai Madárvédelmi Egyesület (American Bird Conservancy) és a Search for Lost Birds nevű alapítvány közös expedíciót szervezett a szigetre, hogy felkutassák a még ott élő példányokat.
A ritka auwo
John Mittermeier, az expedíció egyik vezetője szerint a kutatók egy hónapon át keresték a feketetarkójú fácángalambot (őshonos nevén: Auwót), mire a nyomára bukkantak, mindössze két nappal azelőtt, mielőtt haza kellett volna indulniuk a Fergusson-szigetről.
Az, hogy mindössze két felvétel készült a madarakról, valamint az, hogy a helyiek többsége is legfeljebb csak hallott ezekről a fácángalambokról, még inkább valószínűsítik, hogy nagyon ritka fajról lehet szó.
A feketetarkójú fácángalamb újrafelfedezése már magában is fontos az ornitológia számára, de Christina Biggs, a Re:wild Search for Lost Species projektjének vezetője szerint reményt adhat olyan fajok esetében is, amelyeket ötven éve vagy még hosszabb ideje nem látott senki.
A felfedezés után a következő feladat a madarak megóvása lesz, ehhez viszont még több adatra lesz szükség. Biggs szerint a kutatók által bejárt terep nagyon nehéz, ez nehezíti a további adatgyűjtést és a konzervációs kísérleteket is, de ez utóbbiakra nagy szükség van, a Fergusson-szigeten ugyanis sok, csak itt megtalálható faj él, és ezek mindegyikét egyaránt fenyegeti az élőhelyük pusztulása.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Száz éve kihaltnak hitt magnóliafaj került elő Haitin
97 éve nem láttak egyetlen élő példányt sem a szigeten őshonos Magnolia emarginatából. Az erdő, ahol a fát 1925-ben felfedezték, elpusztult, a kutatók szerint egy az egymillióhoz volt az esélye a felfedezésnek.
El se veszett, mégis megvan a Gould-féle egér Ausztráliában
Százötven éve elkönyvelték, hogy a Gould-féle egér sajnos kihalt, most kiderült, hogy ez a faj semmiben sem különbözik a még mindig megtalálható, de ugyancsak veszélyben lévő djoongaritól, amelynek a megmentésén a kilencvenes évek óta fáradoznak.
Előkerült a kengurufaj, aminek utolsó élőnek hitt példányát maga Ernst Mayr lőtte le 1928-ban
Legutóbb 90 évvel ezelőtt találkoztak a Wondiwoi fakúszó kenguru utolsó ismert példányával, de akkor a híres természettudós jó érzékkel le is lőtte a megfigyelt állatot. Most egy amatőr biológusnak sikerült lekapnia a kihaltnak hitt fakúszót.