Átadták a David Attenborough és Vilmos herceg által alapított „zöld Nobel-díjakat”
Sir David Attenborough, a világ talán legismertebb környezetvédelmi ikonja és Vilmos herceg, az első számú brit trónörökös még 2020-ban hozta létre azt az 50 millió fontos alapot, amelyből 2030-ig minden évben öt-öt innovatív zöld projektet támogatnak. Az Earthshot Prize így a környezetvédelem Nobel-díjaként híresült el, és 2022-ben másodjára adták át az 1-1 millió fonttal járó elismeréseket.
„Úgy gondolom, hogy a ma este bemutatott megoldások bizonyítják, hogy le tudjuk győzni a bolygónkat érintő legnagyobb kihívásokat” – mondta Vilmos herceg a pénteki díjátadón. A 2022-es díjakat egy kenyai, egy indiai, egy ausztrál, egy brit és egy ománi projektnek ítélték oda.
Az öt kategóriában kiosztott díjakat idén Bostonban adták át: a gála felvételét magyar idő szerint 18:30-tól lehet megnézni az Earthshot Prize Youtube-oldalán.
A győztesek:
1. kategória: Védjük meg és állítsuk helyre a környezetet!
A világ 570 millió mezőgazdasági egységének több mint 80 százaléka két hektárnál kisebb, és ezek a kisgazdaságok állítják elő a világ élelmiszereinek egyharmadát. Ugyanakkor az ezeket művelő gazdák a bolygó legszegényebb és a klímaváltozás által leginkább érintett területein élnek. Indiában 100 millió kisbirtokos gazda él, akinek az idei heves és korán kezdődő hőhullám jelentősen megnehezítette az életét, és jókora terméshiányt idézett elő.
A Kheyti nevű indiai startup erre dolgozott ki egyszerű megoldást: Greenhouse-in-a-Box nevű termékét a kisgazdaságokban termesztett növényekre tervezték, hogy védelmet nyújtson a kiszámíthatatlan időjárás és a pusztító kártevők ellen. A miniüvegházak hatékonyságának maximalizálása érdekében a Kheyti képzéseket is tart a gazdáknak. Az üvegházban termesztett növények 98 százalékkal kevesebb vizet, jóval kevesebb növényvédőszert igényelnek, és hétszer nagyobb a terméshozamuk. A hagyományos üvegházaknál 90 százalékkal olcsóbbak, így a termelőknek is több pénzük marad. Már több mint ezer gazdaság használja a Kheyti miniüvegházait, a cég ezt 2027-re 50 ezerre szeretné növelni.
2. kategória: Tisztítsuk meg a levegőt!
Charlot Magayi a kenyai Nairobi egyik legnagyobb nyomornegyedében, Mukuruban nőtt fel, és faszénnel kereskedett, ami nemcsak a környéken állandó légúti fertőzésekért felelt, hanem lánya súlyos égési sérüléséért is, amit egy faszenet égető tűzhely okozott. Erre keresett jobb megoldást, és 2017-ben megalapította a Mukuru Clean Stoves nevű vállalkozását, amely a szilárd tüzelőanyagok helyett faszénből, fából és cukornádból feldolgozott biomasszát égető tűzhelyeket készít.
Ez a nyílt tűznél 90, a hagyományos tűzhelyeknél 70 százalékkal alacsonyabb légszennyezést okoz, a tüzelőanyagok költségeit a felére csökkenti, és maga a tűzhely is olcsó, mindössze tíz dollárba kerül. Ma már 200 ezren használják a Mukuru Clean Stoves tűzhelyeit Kenyában, ráadásul a cég túlnyomórészt nőket foglalkoztat, ami az egyenjogúság szempontjából is kirívó az országban. Magayi egy még tisztább, etanolt égető tűzhely forgalmazását tervezi, és három éven belül egymillió, tíz éven belül pedig tízmillió embert szeretne elérni termékeivel Afrika-szerte.
3. kategória: Élesszük újjá az óceánokat!
Az ausztráliai Queensland állam partjainál fekvő Nagy-korallzátonyt fokozottan fenyegeti a felmelegedés, miközben a szárazföldön egyre nagyobb pusztítást okoznak a bozóttüzek. A terület védelmében nagy szerepet játszanak az őslakos vadőrök, akiknek munkájában a nemzedékről nemzedékre szálló ősi tudás és a legmodernebb eszközök (például a drónok) találkoznak. Közöttük csak 20 százalékban találhatók nők, ezért a Queenslandi Őslakos Nők Vadőrhálózata az elmúlt négy évben az arányok kiegyenlítésén dolgozott.
A program keretében több mint hatvan nőt képzetek ki, akik tudásuk megosztásával, történeteik elmesélésével új természetvédelmi megközelítéseket ösztönöztek. Amellett, hogy a bolygó egyik legfontosabb ökoszisztémájának védelmén dolgoznak, kulturális és spirituális helyszíneket is védenek, de nagyobb támogatással a Föld többi területén is segíthetnék az ökoszisztémák helyreállítását, Hawaiitól Nepálon át Tanzániáig.
4. kategória: Építsünk egy hulladékmentes világot!
A műanyaghulladék okozta globális probléma jól ismert: a valaha gyártott össze műanyagnak mindössze 9 százalékát hasznosították újra, 12 százalékát elégették, a többi viszont szemétlerakókban hever, vagy az óceánba került. A megoldások keresése folyamatos, a londoni székhelyű, Notpla nevű startup például a hínárban (vagy moszatban) találta meg a kulcsot. A hínár 20-szor gyorsabban köti meg a szenet, mint a fák, a termesztésük növeli a halállományt, és új lehetőséget teremt a halászközösségeknek.
A Notpla biológiailag lebomló műanyagot készít hínárból, amit számos csomagolóanyag előállítására fel lehet használni: buborék formájában folyadékok tárolására, bevonatként ételes edényeknél, papír formájában pedig a kozmetikai és divatiparban hasznosítható. A 2019-es londoni maratonon 36 ezer, a startup által gyártott sportital-buborékot adtak át a futóknak, míg idén több mint egymillió elviteles dobozt készítettek egy ételrendelő oldalnak. A Notpla folyamatosan fejleszti azokat az új anyagokat, amelyek egy nap kiválthatják az egyszer használatos műanyag-csomagolásokat.
5. kategória: Állítsuk helyre az éghajlatot!
A szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló, a vegyület légkörből való kivonását célzó technológiák esetén a sok millió tonna szén-dioxid olcsó és biztonságos tárolása vagy felszámolása is hatalmas kihívást jelent. A CO2 moláris tömege után elnevezett ománi startup, a 44.01 a peridotit nevű kőzetben köti meg a szén-dioxidot. A nemcsak Ománban, de többek közt Európában és Amerikában is nagy mennyiségben megtalálható peridotit ásványosodása természetes úton sok évbe telhet, ezért a 44.01 úgy gyorsítja fel a folyamatot, hogy szénsavas vizet pumpál a föld alatt mélyen található peridotit rétegekbe.
A szén-dioxid tárolását gyakran úgy oldják meg, hogy használaton kívüli olajkutakba vagy víztartó rétegekbe temetik mélyen a föld alá, míg a 44.01 által kifejlesztett mineralizációs folyamat során a szén-dioxid örökre eltávolításra kerül. Így nincs szükség a tárolt CO2 hosszú távú felügyeletére, vagyis költséghatékonyabbá, skálázhatóbbá és biztonságosabbá válik a folyamat.
A startup első projektje 2024-ig évente 1000 tonna, helyben begyűjtött szén-dioxidot ásványosít, de a 44.01 hamarosan szeretné nemzetközi szinten is kiterjeszteni a tevékenységét, hogy a CO2 költséges szállítása nélkül is lehetővé váljon a helyi mineralizáció – 2040-re egymilliárd tonna szén-dioxid ásványosítását tervezi. A vállalkozás ráadásul munkahelyet biztosítana a ma még a fosszilis iparban dolgozó mérnököknek és geológusoknak is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
