A halászlé, a töltött káposzta vagy a baconbe tekert sült csirke önmagában is elég gazdag ízvilággal rendelkezik, de még a karácsonyi ebédnél/vacsoránál sem maradhat el, hogy elhangozzon az asztalnál, hogy „add ide a sót” – jobb esetben „légyszi”. Sőt, az ünnepek alatt többet eszik az ember, így jó eséllyel sóból is átlépi az ajánlott mennyiséget.

A só fogyasztásának fizikai hatása jól ismertek: az elfogyasztott sómennyiség növekedésével együtt emelkedik a vérnyomás, ami a sztrók és a szívinfarktus kockázatát is növelheti, ráadásul a túlzott sóbevitel attól függetlenül növeli a halálozás kockázatát, hogy mi a halál oka. Egy friss kutatás arra is rávilágít, hogy a só egészségügyi vonzatai ennél jóval kiterjedtebbek, és például a viselkedésre vagy a stressz szintjére is hatással lehet.

Általánosságban elmondható, hogy az emberek jóval több sót fogyasztanak, mint kellene, bár az ajánlások nagymértékben eltérnek országról országra: míg az Amerikai Szív Szövetség (AHA) 3,75 grammban határozza meg az ajánlott értéket, a Magyar Nemzeti Szívalapítvány ennél megengedőbb, legfeljebb 5 gramm sót javasol egy napra.

Hogy jobban megértsék a sejtek és a szervek reakcióját a folyamatosan magas sóbevitelre, az Edinburgh-i Egyetem kutatói egerekben vizsgálták a glütokortikoid nevű, többek közt szív- és érrendszeri, kognitív és metabolikus sejtfunkciót alátámasztó hormonokat. A négy éven át folytatott kutatás során egyértelműen megfigyelték, hogy a magasabb sótartalmú étrenden tartott egereknél jóval magasabb volt a stresszhormon szintje, akár nyugalmi állapotban, akár fizikai aktivitás után végezték a mérést.

A kutatást vezető Matthew Bailey szerint ez azért is fontos eredmény, mert az ünnepi szezonban egyébként is több stressz érheti az embert a szokásosnál – a last minute ajándékvásárlás, az étkezőasztalnál folytatott heves viták vagy a szilveszteri buliszervezés miatt megnövekedett stresszhormonszintet pedig még jobban felerősítheti a szokásosnál szintén jóval nagyobb sóbevitel.

A szakértők szerint több millió életet menthetne meg, ha a nátrium-klorid alapú konyhasót csökkentett nátriumtartalmú, hozzáadott káliumot tartalmazó sóval helyettesítenék a háztartásokban. Ez már csak azért is hasznos lenne, mert a magas nátriumbevitel és az alacsony káliumbevitel egyaránt jellemző világszerte, és mindkettő szoros összefüggésben van a magas vérnyomással, valamint a sztrók, a szívbetegségek és a korai halálozás magasabb kockázatával.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: