Még akkor is elolvad a gleccserek fele 2100-ra, ha sikerül másfél fok alatt tartani a felmelegedést
Az évszázad végére szinte egyetlen gleccser sem marad Közép-Európában, Kanada nyugati részén és az Egyesült Államokban, ha a jelenlegi mértékben folytatódik a felmelegedés. A folyamat jelentősen hozzájárulna a tengerszint emelkedéséhez, 2 milliárd ember ivóvízellátása kerülne közvetlen veszélybe, és durván fokozná a természeti katasztrófák, mindenekelőtt az áradások gyakoriságát – derül ki a Science-ben január 5-én publikált tanulmányból.
A brit Guardian ismertetője szerint a nemzetközi kutatócsoport arra jutott, hogy a hegységek gleccsereinek olvadása a tengerszint emelkedésének több mint egyharmadához járul hozzá. Az eredmények azt mutatják, hogy a veszteség nagy része elkerülhetetlen, de mértéke közvetlenül összefügg a hőmérséklet-emelkedéssel, ezért az éghajlati válság elleni fellépés kulcsfontosságú.
Amennyiben a hőmérsékletemelkedést sikerül az 1,5 Celsius-fokos határon tartani, akkor az átlagos tengerszint 2015 és 2100 között 90 milliméterrel emelkedne, de 2,7 Celsius-fokos felmelegedés esetén a gleccserek olvadása mintegy 115 millimétert eredményezne. Mindez 23 százalékkal több, mint amit a korábbi modellek becslései jeleztek.
A kutatócsoport két évtized műholdas megfigyelései alapján minden eddiginél nagyobb pontossággal térképezte fel a gleccserek globális állapotát. Ráadásul, míg a korábbi számítások az adatok extrapolálásával készültek, addig a kutatók most a Föld mintegy 200 ezer gleccserén mért aktuális értékekkel kalkuláltak. Kiderült, hogy az elolvadó gleccserek zöme ugyan alig négyzetkilométernyi, de ezek a jeges területek a vízellátás legfontosabb forrásai. Az olyan alacsonyabb hegységekben, mint az Alpok és a Pireneusok, érzékelhető a legnagyobb arányú veszteség.
A kutatók felhívják a figyelmet arra, hogy például Kaliforniában a mezőgazdaság fenntartásához szükséges víz július végétől közvetlenül a gleccserekből származik, a spanyolországi Sierra Nevada gleccsereinek eltűnésével pedig a hegység lábainál teljesen kimerülnének a természetes vízkészletek, és ugyanez várható a Himalája gleccserektől függő kiterjedt indiai és kínai területeken is.
A kutatócsoport eredményei szerint az Alpokban már 2050-re 70 százalékos lesz a gleccserek területvesztése, a hótakarómentes területeken pedig jelentősen csökken a biológiai sokféleség. Ezek a proglaciális ökoszisztémák különösen érzékenyek a globális felmelegedésre, a hegyvidéki flórában és faunában könnyen visszafordíthatatlanná válhat a kihalási láncreakció.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: