Nemcsak a tengerszint, hanem a hőmérséklet emelkedése miatt is veszélyes a sarki jég olvadása
A sarkvidéki jég olvadásának megakadályozásához távolról sem elég az, amiben az ENSZ éghajlatváltozási konferenciájának (COP27) résztvevői idén megállapodtak. Az előrejelzések szerint ugyanis a 2,4 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-emelkedés a 21. század végéig túl sok ahhoz, hogy az emberiség megóvja a hóval és jéggel borított területeket. Ez pedig nemcsak az óceánok szintemelkedését, hanem a felmelegedés gyorsulását is magával hozhatja amellett, hogy szélsőséges időjárási viszonyokat idézhet elő a szárazföldeken, írja a Másfélfok frissen megjelent összefoglalójában.
A jégolvadás nemcsak az antarktiszi rekordmeleg miatt volt jellemző az elmúlt időszakban – 2022-ben az Alpok gleccsereinek több mint 5 százaléka is elveszett egyetlen nyár alatt. Az olvadás pedig egy ördögi kört gerjeszt: minél kevesebb a hóval fedett fehér felszín, annál több hőt nyel el a Föld, ami tovább gyorsítja az olvadást.
Ez nemcsak az Antarktiszt és Grönlandot érinti, hanem a permafrosztot, vagyis a fagyott, hóval fedett szárazföldi területeket is. Ezek olvadásával további szén-dioxid és metán szabadul fel, az üvegházhatású gázok ezzel tovább erősítik a felmelegedést.
Ezeket a folyamatokat pedig szinte lehetetlen megállítani. Az utolsó esély az maradt, hogy minimálisra kell csökkenteni a kibocsátást, és a lehető legkisebb átlaghőmérséklet-emelkedést kell megcélozni. Azonban a COP27 sem ért el ilyen radikális eredményeket, ugyanis a 2,4 fokos határérték nem akadályozza kellő mértékben a felmelegedést.
A gleccserek és fagyott területek elvesztése gyakorlatilag elkerülhetetlenné vált, már 2050-ig bekövetkezhet az első hómentes antarktiszi nyár. Míg az olvadás néhány év vagy évtized alatt végzetes lehet, ezeknek a természeti kincseknek a felépülése évszázadokat vagy évezredeket is igénybe vehet.
Éppen ezért a Másfélfok szakértője szerint az egyetlen lehetőség, ha a legalacsonyabb kibocsátású forgatókönyvekhez ragaszkodunk, a jégolvadás ugyanis csak a hőmérséklet alakulására reagál. Nem elég alkudozni és célokat kitűzni, azonnali kibocsátáscsökkentésre, a szén-dioxid-emisszió radikális mérséklésére van szükség.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: