Tudományos szenzáció az agy újonnan felfedezett védőpajzsa
Az agy mindössze néhány sejt vastagságú szöveti struktúrájának eddig nem ismert szerepét azonosították a Koppenhágai Egyetem és az amerikai Rochester Egyetem kutatói.
A Science című folyóiratban csütörtökön (január 5-én) közzétett tanulmányukban leírt subarachnoidealis nyirokszerű membrán (SLYM) a pókhálóhártyának nevezett agyhártya és a belső lágy agyburok között helyezkedik el. Az agyi-gerincvelői folyadék (az orvosi konyhanyelven liquornek nevezett liquor cerebrospinalis) „tisztán tartása” mellett ez az újonnan feltárt struktúra aktív védőpajzsként is szolgál.
Mint az a Nemzeti Agykutatási Program honlapján olvasható „ahhoz, hogy agyunk ne verődjön hozzá a koponyához a legkisebb mozdulatra, hártyákból és folyadékból álló védőburkot kapott (...) E védőrétegek legkülsőbbike az erős, rostos szerkezetű kemény agyhártya (dura mater), mely szorosan hozzátapad a koponya belső csonthártyájához. (...) A kemény agyhártyán belül további két hártya öleli körbe az agyat: a pókhálóhártya (arachnoid mater), azon belül pedig a belső lágy agyburok, vagy pia mater. A pókhálóhártya többé-kevésbé hozzátapad a kemény agyhártyához, nem követi az agy felszínének finom részleteit. Annál inkább követi ezeket a barázdákat a belső lágy agyburok. Ez a réteg olyannyira szorosan kijelöli az agy határait, hogy az agyszövetbe belépő artériákat is hüvelyként burkolja. A pókhálóhártya alatt ebből következően már nagyobb folyadékterek jönnek létre, és ezek kapcsolódnak az agykamrák rendszeréhez is”.
A Live Science ismertetője szerint a tudományos közmegegyezés eddig az volt, hogy a pókhálóhártya alatti teret és az agykamrákat az agyi-gerincvelői folyadék (liquor) tölti ki.
Az új tanulmány szerzői egerek és emberek agyát vizsgálva azonban feltárták, hogy az általuk azonosított SLYM ketté osztja a fent nevezett teret. Elméletük szerint az újonnan felfedezett membrán segíthet megszűrni a liquort a hulladéktól és az olyan potenciálisan káros fehérjéktől, mint amilyenek az Alzheimer-kór kulcstüneteinek mondott amiloid plakkokat alkotják.
A részleteiben még nem ismert mechanizmusról a kutatók azt feltételezik, hogy a SLYM az agy immunológiai felügyelője, az itt található immunsejtek „figyelik” a liquorben a fertőzés és a gyulladás jeleit, és szükség esetén további védekező folyamatokat indítanak el. Ha a SLYM megsérül, akkor immunsejtek áraszthatják el az agy felszínének olyan területeit, ahová normális esetben nem jutnának el.
A kutatók szerint a felfedezésük segíthet megmagyarázni, hogy a traumás agysérülések miért váltanak ki gyakran elhúzódó gyulladást az agyban, és miért zavarják meg a liquor normális áramlását. Nem véletlen, hogy a traumás agysérülések az Alzheimer-kór későbbi kialakulásának fokozott kockázatával járnak.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: