Az Alzheimer-kór az egyik leggyakoribb oka az időskori demenciának. Bár mai ismereteink szerint a betegség gyógyíthatatlan, a korai diagnózis és az időben megkezdett terápia jelentősen javít a páciensek életminőségén.

A Nature Communications Medicine folyóiratában június 20-án megjelent tanulmány szerzői azt állítják, sikerült egy olyan eljárást kidolgozniuk, amellyel egyetlen már ma is rutinszerűen elvégezhető MRI-felvétel alapján diagnosztizálható lenne az esetek 98 százaléka.

Az IFL Science kutatási ismertetője szerint jelenleg ahhoz, hogy a neurológusok megállapíthassák ezt a betegséget, egy sor vizsgálatot kell végezniük, amelyek közül a képalkotó diagnosztika csak egy a módszerek közül. A különféle vizsgálatok és tesztek, valamint ezek eredményeinek kiértékelése hosszú heteket, hónapokat vehet igénybe, miközben a betegség egyre súlyosbodik.

A tanulmányt jegyző angliai kutatócsoport egy gépi tanulással operáló olyan algoritmussal értékeltették ki az MRI-felvételeket, amelyet eredetileg a rákos daganatok osztályozására fejlesztettek ki kollégáik. Ehhez az agy képét 115 régióra osztották és 660 különböző jellemző alapján szortírozták az információt, beleértve az alakot, a méretet és a textúrát. Az algoritmust ezután arra trenírozták, hogy felismerje a jellemzőkben bekövetkező változásokat, és predikciókat alkosson az Alzheimer-kór meglétére. A kutatók ezt követően több, mint 400 különböző stádiumú páciens, illetve más idegrendszeri betegségben szenvedő, illetve egészséges személy agyának MRI-felvételein tesztelte az algoritmust.

A gépi tanuláson alapuló alkalmazás az esetek 98 százalékában pontosan meg tudta határozni, hogy valaki Alzheimer-kóros-e vagy sem, a páciensek 79 százalékánál pedig azt is meg tudta különböztetni, hogy korai vagy késői stádiumú-e a betegség.

A kutatók szerint bár a neurológusok már most is értelmezik az MRI-felvételeket az Alzheimer-kór diagnosztizálása során, vannak olyan jellemzők a felvételeken, amelyek még a szakemberek számára sem láthatók. Egy olyan algoritmus használata, amely képes kiválasztani az agyban az Alzheimer-kór által érintett textúrát és finom szerkezeti jellemzőket, jelentősen javíthatja a diagnózis sebességét.

Kapcsolódó cikkeink a Qubiten:

Alzheimer-gyógyszerrel kezelnék a migrénesek kínzó fejfájását, ami egyúttal a demencia kockázatát is csökkentené

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. május 18.

Sem az okát nem fejtették meg, sem specifikus gyógyszert nem fejlesztettek migrén ellen az utóbbi kétezer évben. Ezúttal is az Alzheimer-kór ellen fejlesztett gyógyszerrel próbálnák elejét venni a fájdalomnak.

Magyar kutatók elsőként tárták fel a mikroglia sejtek agyi keringés szabályozásban betöltött szerepét

Vajna Tamás tudomány 2022. március 2.

A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Lendület Neuroimmunológia Kutatócsoportja a sztrók, az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az epilepszia és a demencia hátterében gyakran meghúzódó mechanizmus alapjaira derített fényt.

Szegedi kutatók olyan gyógyszerhatóanyagokat azonosítottak, amelyek sikerre vihetik az Alzheimer- és a Parkinson-kór terápiáját

Vajna Tamás tudomány 2022. január 14.

A Szegedi Tudományegyetem és a Szegedi Biológiai Kutatóközpont 11 kutatócsoportját összefogó konzorcium által talált vegyületek és az általuk fejlesztett gyógyszerhordozó rendszerek révén kezelhetővé válhat az agyszövet krónikus gyulladása és meggátolhatóvá az idegsejtek pusztulása.