Az ENSZ decemberi, Montrealban tartott biodiverzitási konferenciáján alakult meg Természetpozitív Egyetemek Szövetsége (Nature Positive Universities Alliance) néven az a nemzetközi társulás, amelyet összesen 117 afrikai, ausztráliai, ázsiai, dél- és észak-amerikai, valamint európai intézmény hozott létre. Az Oxfordi Egyetem és az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNDP közös kezdeményezésére életre hívott szövetség egyedüli magyarországi alapítótagja a Soproni Egyetem.

A Berkeley-től a Wageningeni Egyetemig a világ legrangosabb felsőoktatási intézményeit tömörítő világszövetség deklarált célja, hogy a tagok tudományos munkájukkal és társadalmi szerepvállalásukkal segítsék a biodiverzitás helyreállítását, és nem mellesleg saját működésüket is fenntarthatóvá tegyék – megfelelve az UNDP-vel közösen kidolgozott szigorú tagsági kritériumoknak.

A Soproni Egyetem sajtközleménye szerint a már 2021-ben karbonsemlegesen működő nyugat-magyarországi intézmény vállalta, hogy a fenntartható működés mellett folytatja az egyetemi kampuszként is szolgáló Botanikus Kert átfogó fejlesztését, továbbá a Hűségerdő címen zajló erdősítési programját. Hogy így „hagyományaival, szellemiségével, innovatív működésével, a fenntarthatóság interdiszciplináris kutatását és gyakorlati alkalmazását előtérbe helyező szemléletével az ország első »Zöld Egyetemévé« váljon”.

A „természetpozitív” egyetemi világszövetség küldetését az alábbi videó foglalja össze:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A bolygó harmadának megóvásáról döntöttek az ENSZ biodiverzitás-konferenciáján

Dippold Ádám tudomány 2022. december 19.

Két hét egyeztetés után csaknem 200 ország írta alá azt a történelminek nevezett megállapodást, amelyben a tagországok a bolygó területének 30 százalékának védelméről döntöttek. Jelenleg csupán a Föld szárazföldjeinek 17, a tengereinek pedig 10 százaléka számít védettnek.

2030-ig megállítanák a biológiai sokféleség csökkenését

Kun Zsuzsi gazdaság 2022. december 9.

Az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője szerint ez az utolsó esély, hogy az emberiség visszafordítsa a természet pusztulását.

A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét

Vajna Tamás gazdaság 2022. augusztus 15.

Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről ugyan már bő évtizede folynak egyeztetések, de érdemi lépésre csak azután lehet számítani, hogy az ENSZ főtitkára júniusban óceáni veszélyhelyzetet hirdetett.