A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét

A Qubit a szabad és tájékozott magyar nyilvánosságért dolgozik. Segítsd a munkánkat!

Hétfőn New Yorkban kezdődik és egészen augusztus 26-áig tart az a kormányközi tanácskozás-sorozat, amelynek célja az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó tengerek védelméről szóló, kötelező érvényű nemzetközi egyezmény megszövegezése és elfogadtatása – írja a BBC. 

A világtengerek kétharmadát kitevő, halászati szempontból is létfontosságú területek ökoszisztémái meghatározó szerepet töltenek be a földi élet egészségének fenntartásában, és nem mellesleg a már javában zajló éghajlati válság negatív hatásainak enyhítésében. Ennek ellenére ezen területeknek alig 1,2 százalékát védi valamilyen nemzetközi érvényű jogszabály, holott a túlhalászás és a hajózás miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elmúlt évtizedben a tengerek védelmét az érintett országok érdekeinek „hagyományos széttagoltsága” – például Izland és Oroszország halászati előjogokhoz való ragaszkodása – akadályozta. Júniusban António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet liszaboni konferenciáján azonban „óceáni vészhelyzetet” hirdetett, és nyomatékosan felszólított az egyes kormányok „önzése” miatt elakadt tárgyalások folytatására. 

A Guardian szerint az ENSZ 49 tagországa – köztük az Egyesült Királyság és az Európai Uniót alkotó 27 állam – már deklarálta, hogy az 50 jelentős természet- és környezetvédelmi szervezet által High Seas Alliance néven életre hívott koalíció programjának megfelelően, 2030-ra a szóban forgó vizek 30 százalékát, szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja.    

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: