Hétfőn New Yorkban kezdődik és egészen augusztus 26-áig tart az a kormányközi tanácskozás-sorozat, amelynek célja az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó tengerek védelméről szóló, kötelező érvényű nemzetközi egyezmény megszövegezése és elfogadtatása – írja a BBC.

A világtengerek kétharmadát kitevő, halászati szempontból is létfontosságú területek ökoszisztémái meghatározó szerepet töltenek be a földi élet egészségének fenntartásában, és nem mellesleg a már javában zajló éghajlati válság negatív hatásainak enyhítésében. Ennek ellenére ezen területeknek alig 1,2 százalékát védi valamilyen nemzetközi érvényű jogszabály, holott a túlhalászás és a hajózás miatt a tengeri élővilág 10-15 százalékát már most is a kihalás veszélye fenyegeti.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) szerint az elmúlt évtizedben a tengerek védelmét az érintett országok érdekeinek „hagyományos széttagoltsága” – például Izland és Oroszország halászati előjogokhoz való ragaszkodása – akadályozta. Júniusban António Guterres, az ENSZ főtitkára a világszervezet liszaboni konferenciáján azonban „óceáni vészhelyzetet” hirdetett, és nyomatékosan felszólított az egyes kormányok „önzése” miatt elakadt tárgyalások folytatására.

A Guardian szerint az ENSZ 49 tagországa – köztük az Egyesült Királyság és az Európai Uniót alkotó 27 állam – már deklarálta, hogy az 50 jelentős természet- és környezetvédelmi szervezet által High Seas Alliance néven életre hívott koalíció programjának megfelelően, 2030-ra a szóban forgó vizek 30 százalékát, szigorú szankciókkal szabályozott természetvédelmi területté nyilvánítja.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A biodiverzitás csökkenése és a klímaváltozás egymást erősítik, figyelmeztetnek az európai akadémiák

Vajna Tamás tudomány 2021. október 13.

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének legújabb jelentése szerint az élővilág anélkül is folyamatosan pusztul, hogy az emberiség átlépné a konferenciákon kitűzött kibocsátási küszöbértékeket. Ezért minden eszközzel csökkenteni kell a földi ökoszisztémára nehezedő nyomást.

Ráfázunk, ha azt a világot vesszük természetesnek, amit az előző generációk ránk hagytak

Bodnár Zsolt tudomány 2021. augusztus 9.

A generációs amnéziának nevezett jelenség a tudományban és a mindennapokban is jelentkezik: nemcsak a korábban elképzelhetetlen technológiai vívmányokat vesszük készpénznek, hanem azt a hanyatló természetet is, amit az előző nemzedékek ránk hagytak. A kutatók egy megoldást látnak arra, hogy ne váljon visszafordíthatatlanná a helyzet: vissza kell térni a természetbe.

Attenborough: Az intelligenciánál többre lesz szükség, most már bölcsnek is kell lennünk

Dippold Ádám tudomány 2021. január 14.

„Azért értünk el ennyi mindent, mert mi vagyunk a legértelmesebb teremtmények, akik valaha is éltek ezen a bolygón. Most már bölcsnek is kell lennünk” – írja a világhírű brit természettudós magyarul nemrég megjelent könyvében. Az Egy élet a bolygónkon arra a kérdésre is választ ad, hogy mit kell tennünk az életben maradásért.