Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) Montréalban rendezte meg a héten a Biodiverzitás Konferenciát (CBD COP15) a természet pusztulásának visszafordításáról. Egy a Párizsi Klímaegyezményhez hasonló megállapodásról van szó, ami a globális hőmérséklet-emelkedés korlátozása és az éghajlati válság megfékezésére irányuló nemzetközi egyezményt a biológiai sokféleség megőrzésének célkitűzéseivel egészíti ki.

Elizabeth Maruma Mrema, az ENSZ biodiverzitásért felelős vezetője úgy fogalmazott a BBC Radio 4 Inside Science című műsorában, hogy a biológiai sokféleség az élet alapját jelenti, enélkül pedig nincs élet.

Mrema elmondta, hogy még közel 200 országnak kell megállapodásra jutnia, ami rengeteg munkát jelent, az idő pedig egyre fogy. Az emberiség történetében példátlan mértékű eredményt kívánnak elérni mindössze pár év alatt: az ütemterv szerint 2030-ra megfordítanák és megállítanák a biológiai sokféleség csökkenését.

Ehhez a Globális Biodiverzitás Stratégia 20 számszerűsíthető célkitűzést tartalmaz, amelyeket 2021-ben tettek közzé. Közéjük tartozik, hogy a Föld szárazföldjeinek és tengereinek mintegy harmadát védett területté kell nyilvánítani, valamint védeni kell az őslakosok jogait és a területeikhez való hozzáférésüket is.

Mrema szerint a megállapodást késlelteti, hogy a tervezet még mindig egy sor zárójeles megjegyzést tartalmaz, ami arra utal, hogy ezekben a pontokban továbbra sincs egyetértés. Hozzá hasonlóan aggodalmait fejezte ki Sandra Diaz, a Córdobai Nemzeti Egyetem ökológusprofesszora is egy november végén közzétett cikkében: szerinte ezek a megjegyzések gyakorlatilag ellehetetlenítik a célok elérését.

Pedig ahhoz, hogy a még megmaradt élővilágot megmentsük, a szakértők szerint most kell cselekedni. Ezt pedig nemcsak az ENSZ tagállamai sürgetik, hanem azok a tiltakozók is, akik transzparenssel és kántálással nyilvánították ki a véleményüket a montréali konferencián.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A világtengerek 30 százaléka természetvédelmi terület lehet 2030-ra, ehhez már csak el kell fogadni az ENSZ új egyezményét

Vajna Tamás gazdaság 2022. augusztus 15.

Az egyetlen állam felségterületéhez sem tartozó nemzetközi vizek ökoszisztémáinak védelméről ugyan már bő évtizede folynak egyeztetések, de érdemi lépésre csak azután lehet számítani, hogy az ENSZ főtitkára júniusban óceáni veszélyhelyzetet hirdetett.

Ha ezt a 20 nagyemlőst visszatelepítenék az élőhelyére, helyreállhatna a világ biodiverzitása

Bodnár Zsolt tudomány 2022. február 23.

Európában a bölények, a hódok és a rénszarvasok, Ázsiában a vadlovak és a farkasok, míg Észak-Amerikában a medvék és a rozsomákok visszatelepítésével lehetne helyreállítani a biológiai sokféleséget. A ragadozók a növényeket védhetik, a növényevőknek pedig a tápanyagkörforgásban és a tüzek megfékezésében is fontos szerepük van.

A világ nagyhatalmai megállapodtak, hogy 2030-ra véget vetnek az erdőirtásoknak

Bodnár Zsolt gazdaság 2021. november 2.

Az USA, Kína és Brazília is aláírta azt a nyilatkozatot a glasgow-i ENSZ-klímacsúcson, miszerint 19 milliárd dollárt szánnak a fakitermelés, az erdőtüzek és a mezőgazdasági célú terjeszkedés elleni védelemre, hogy az évtized végére megszűnhessenek az erdőirtások.