„2022 novemberében az ELTE több karának mintegy 650 dolgozója fogalmazott meg az egyetem vezetése felé egy állásfoglalást, amelyben az alapbérek rendezését követelték. A nyilatkozat kitért arra, hogy az ELTE oktatói alapbérei európai, közép-európai, sőt még magyarországi összehasonlításban is rendkívül alacsonyak, és ez már az intézmény alapműködését is veszélyezteti." – kezdődik az ELTE-sek az egyetemi oktatás jövőjéért Facebook-oldalán közzétett nyílt levél, amelyet a Telex szemlézett.

Az egyetem 650 dolgozója kifogásolja, hogy a jelenlegi fizetések sem a megélhetést nem fedezik, sem ahhoz nem elegendőek, hogy megfelelő hátteret biztosítsanak a magas színvonalú oktatási és kutatási munkához. Nyílt levelükkel egyszerre szólalnak fel az oktatók és az adminisztratív munkakörben dolgozók méltatlan helyzetük miatt: „A nyilatkozat aláírói elfogadhatatlannak tartják a jelenlegi bérezést, nemcsak az oktatókét, hanem az adminisztratív munkakörben dolgozókét is, és azt várják az egyetem fenntartójától, a magyar államtól, illetve az egyetem vezetőitől, hogy haladéktalanul tegyenek konkrét lépéseket a súlyos helyzet megoldására."

A posztban leírják továbbá, hogy a jelenlegi garantált bérminimum meghaladja egy egyetemi adjunktus bértábla szerinti fizetését, a tanársegédek pedig kevesebbet keresnek, mint a minimálbér.

A január 18-ai nyilvános Facebook-poszt előzménye, hogy a tanárok már 2022 novemberében jelezték a fenntartónak és az egyetemi vezetésnek, hogy bérrendezésre van szükség. Akkor viszont semmilyen választ nem kaptak, így most nyílt levéllel sürgetik a helyzet megoldását: „A jelenlegi bérszínvonal olyan alacsony, hogy az alapbérek azonnali megháromszorozására lenne szükség. Csak az igazi alapbéremelés jelent valódi megoldást, az ideiglenes, visszavonható pótlékok, kiegészítések nem. Csak így érhető el, hogy a tanársegédi alapbér 2008 után először ismét a garantált bérminimum duplája legyen. Szükségesnek tartjuk azt is, hogy az így létrejött alapbéreknek a mindenkori garantált bérminimumhoz viszonyított arányát az Országgyűlés iktassa törvénybe." – írják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

„Mintha atombombát dobtak volna a hazai felsőoktatásra”

Balázs Zsuzsanna, Radó Nóra tudomány 2023. január 10.

Derült égből villámcsapásként érte a magyar egyetemeket az Európai Unió Tanácsának döntése, ami felfüggeszti az alapítványi fenntartású felsőoktatási intézmények részvételét a népszerű és sikeres Erasmus+ programban. Az intézkedés célpontja a basáskodó magyar állam, a járulékos áldozatok a külföldön tanulni vágyó diákok.

Ez a rendszer a jó tanároknak nem ad több pénzt, az alkalmatlanok viszont gond nélkül a pályán maradhatnak

Kende Ágnes tudomány 2022. november 27.

A tanárképzésnek a saját szakmai fejlődésükért felelősséget vállaló hallgatókat kellene kinevelnie – mondták pénteken a CEU Határtalan tudás rendezvénysorozatának előadói, akik szerint kevesebb tanárral működő, hatékonyabb és korszerűbb iskolákra van szükség, és akkor több pénz jutna a tanárok fizetésére.

A hallgatókat azzal csábítjuk, hogy itt világszínvonalú kutatások zajlanak, miközben hetek óta nincs meleg víz a laborban

Balázs Zsuzsanna tudomány 2022. október 20.

A Qubit értesülései szerint az ELTE TTK-n a dolgozószobákban, az előadókban, a folyosókon és a vécékben is elzárják a fűtést, ezekben legfeljebb 10 fok lesz a hideg beálltával. Hogy milyen sors vár a 20-28 fokot igénylő kísérleti rágcsálókra, halakra és madarakra, még nem tudni.