Dr. Végzet, a sztárközgazdász: A kriptók 99 százaléka szó szerint átverés, bűncselekmény

Nouriel Roubini, a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza a davosi Világgazdasági Fórumon tette világossá, mit gondol a kriptovalutákról: „A kriptók 99 százaléka szó szerint átverés. Bűncselekmény. Igazi piramisjáték-buborék, ami ki fog pukkadni.”

A gazdasági válságokkal kapcsolatban sötét jóslatairól ismert, a 2008-as világválságot két évvel korábban előrejelző Roubini (akit emiatt a Dr. Doom, vagyis Dr. Végzet néven is ismernek) szerint a kriptovilág letöbb szereplője egyszerű szélhámos, és az ügyfeleinek több milliárd dolláros kárt okozó FTX, valamint annak vezetője, az akár 115 év börtönbüntetéssel is sújtható, de csalási-pénzmosási ügyeiben magát ártatlannak valló Sam Bankman-Fried nem a kivételt, hanem a szabályt jelenti a piacon.

„Távol kell maradni [a kriptótól], abszolút távol kell maradni. A legtöbb ilyen embernek szó szerint börtönben a helye. Szó szerint, egytől egyig csalók” – mondta Roubini.

A közgazdász szerint csak az Egyesült Államokban 40 millióan vannak, akik kriptóba fektettek, és javarészt fiatalokról vagy alacsony jövedelmű emberekről van szó. Ráadásul a túlnyomó többség nem akkor szállt be a buliba, amikor még érdemes lett volna, csak 2021 környékén érezte úgy, hogy nem akar kimaradni, azóta viszont szinte csak veszteni lehetett a kriptovalutákon.

Roubini a kriptovaluták technológiai hátterét adó blokkláncról (blockchain) elmondta, önmagában egy technológiával nem lehet bizalmat teremteni, ha azt nem ellenőrzi valamilyen hiteles, megbízható intézmény.

A New York-i Egyetem emeritus professzora 2014-ben Budapesten is járt, és arra figyelmeztetett, hogy a magyar kormány politikája bizonyos területeken államkapitalista jegyeket mutat. „A külföldi befektetők számára kérdés, hogy Magyarország mennyire elkötelezett a külföldi befektetéseket támogató politika mellett” – fogalmazott akkor, majd elmondta, a piacon attól tartanak, hogy „a magyar kormány újraállamosítana olyan szektorokat, amelyeket korábban magánkézbe adtak, például közüzemi vagy energiaszolgáltatókat, és azt is hallani, hogy esetleg az állam átvenne néhány gyengébb pénzügyi intézményt”.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: