Kapszulás? Filteres? Kotyogós? Instant? Hogyan főzd a kávét, hogy az a legkevesebb környezeti terheléssel járjon?
Kávéval olajozzuk a gazdaság kerekét. Az emberiség globális kávéfogyasztása évről évre nő: a Brit Kávétársaság szerint több mint kétmilliárd kávé fogy naponta, és még a hagyományosan a teakultúra fellegvárának számító Kínában, Japánban és Ázsia más országaiban is egyre többen térnek át a kávéra, és ezzel párhuzamosan nő a kávéfajták száma, gazdagodik a fogyasztási szokások palettája is.
Kávéfőzési módszerekből ugyanakkor jóval kevesebb van: a legtöbb változatban az őrölt kávét házasítják vízzel, majd választják el valahogy a zacctól. Az utóbbi évek legnagyobb dobását az egyszer használatos, kapszulás kávék jelentették, amelyek egyrészt a semmiből emelték fel az instant kávéjáról elhíresült, svájci székhelyű Nestlé kapszulás egységét, a Nespressót, másrészt elárasztották a világot egy addig nem létező fajtájú csomagolóanyag-szeméttel.
De mennyire szennyezik valójában a környezetet a kávékapszulák? A kérdés összetett, de nem megválaszolhatatlan: egy január közepén közzétett kanadai kutatás a kapszula-szeméthegyek környezetterhelésén túl azt is megvizsgálta, mekkora kibocsátással jár, amíg a kávébab eljut az ültetvényről a csészénkig, és egyben arra a meglepő megállapításra jutott, hogy a teljes életciklust tekintve bizonyos esetekben a filteres-csepegtetős kávéfőzési módszer körülbelül másfélszer több kibocsátással járhat, mint a kapszulás kávé.
Az erőforrások pazarlása még a kávékapszuláknál is többet árt a Földnek
A Quebeci Egyetem kutatóinak eredményei azoknak a kutatásoknak a sorába illeszthető, amelyek szerint a kávé környezetkárosítással járó üvegházhatásúgáz-kibocsátása legfőképpen a termesztésből, a szállításból és a kávéfőzési módszerből adódik, és ezeknél kisebb hányadot tesz ki a csomagolással járó szennyezés. A kutatók szerint érdemes a kávé teljes életciklusát végigkövetni ahhoz, hogy megfejthessük, milyen pontokon lenne érdemes belenyúlni a folyamatba a karbonlábnyom hatékony csökkentéséhez. A kanadai kutatók eredményei szerint például ha otthon főzzük a kávét, azzal tudnánk a leginkább tenni a környezetünkért, ha nem pocsékolnánk a vizet és a szemes vagy őrölt kávét.
Shelie Miller, az amerikai Michigani Egyetem fenntartható rendszerekkel foglalkozó professzora a Washington Post cikke szerint azt mondta: fogyasztóként a csomagolási hulladék marad látható egy-egy termék elfogyasztása után, de általában véve a terméknél sokkal kisebb a csomagolás hatása. Ehhez persze érdemes azt is figyelembe venni, hogy percenként mintegy 39 ezer kapszulát állítanak elő, miközben közel 29 ezer kerül a hulladéklerakó helyekre, és a Nespresso saját adatai szerint globálisan a kapszulák mintegy 30 százalékát hasznosítja újra, hiába figyelmeztetnek erre legújabb, ismét George Clooney mosolyát felvillantó tévéreklámjukban is.
A kávétermesztés a legdurvább
Mindenesetre az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a kávéfogyasztásból adódó, környezetszennyező kibocsátás oroszlánrészét a kávétermesztés és a kávéfőzés teszi ki, majd a csomagolás következik, és a szállítás a közkeletű vélekedésekhez képest meglepően kis terheléssel jár. A kanadai kutatócsoport szerint a kávétermesztés a teljes kibocsátás legkevesebb 40, de akár 80 százalékát is kiteheti. 11 grammnyi Brazíliában termesztett Arabica kávé termesztése – amennyit például a csepegtetős kávéfőzés helyett használt kapszulás kávéfőzővel meg lehet spórolni – mintegy 59 grammnyi szén-dioxidnak megfelelő kibocsátást termel.
Ez a rengeteg kibocsátás a kávécserje természetéből fakad: ez a fényes levelű, zömök növény az árnyékot szereti, viszont a kávétermesztés modernizálásával kiűzték az erdő mélyéről, és végeláthatatlan sorokban kezdték el termeszteni, ahol állandóan tűzi a nap. Ezt intenzív öntözéssel kompenzálták, miközben egyre jellemzőbb a talaj műtrágyázása és a növényvédőszerek használata is. A termesztés gépesítése, az öntözés és a dinitrogén-oxidot kibocsátó műtrágyák használata (amelyek gyártása nagy mennyiségű földgázt igényel) óriási mértékben megnöveli a kávé karbonlábnyomát.
Az instant kávé a legkevésbé környezetterhelő
A kávétermesztés után a kibocsátás legnagyobb része a kávéfőzés során keletkezik. A kanadai kutatók négy kávéfőzési módszerre hegyezték ki vizsgálódásaikat, és arra jutottak, hogy a legkevesebb káros kibocsátással az instant kávé jár, legalábbis abban az esetben, ha a készítő az ajánlott mennyiségű vizet és kávét használja. Ez részben azzal magyarázható, hogy az instant kávéhoz elég viszonylag kis adag kávét adni csészénként, a vízforralóban forralt víz pedig kevesebb áramot használ, mintha a kotyogóst tennénk fel a gázra vagy a villanytűzhelyre. Emellett az instant kávé nem produkál zaccot sem, ami így nem végzi a kukában, írták a kutatók, akik eszerint az egyenként adagolt 3 az 1-ben kávéféléket garantáltan nem vizsgálták.
A legnagyobb karbonlábnyoma a kutatók szerint a filteres kávénak van, leginkább azért, mert sokkal több kávébabra van szükség egy ugyanakkora csésze kávéhoz, mint mondjuk az instant vagy a kapszulás esetén. Sőt, ez a módszer általában a víz felmelegítéséhez és melegen tartásához is több áramot fogyaszt. Luciano Rodrigues Viana, az elemzést végző kutatócsoport tagja szerint fogyasztói szinten a kávézás karbonlábnyom-csökkentésének leghatékonyabb módja az, ha nem pocsékoljuk a kávét és a vizet. Viana azt is hozzátette, hogy a munkájukért semmilyen érdekvédő szervezettől vagy vállalattól nem kaptak támogatást, a kutatót az egyik kanadai állami kutatási tanács, a Natural Sciences and Engineering Research Council of Canada támogatja.
Viana szerint a kávé környezetterhelését nagyban befolyásolja, hogy miként főzzük le a feketét. Az instant kávé esetén az előírtnál például 20 százalékkal több kávéval és kétszer annyi vízzel számolva a kávékapszula máris jobb megoldás. Eközben a kapszulás kávégépeket arra fejlesztették ki, hogy ideális mennyiségű kávét és vizet használjanak, így a kutatók szerint ezekből kevesebb megy kárba. Az adatok szerint a filteres kávéfőzővel összevetve a kapszulás kávé mintegy 11-13 grammnyi kávét spórolhat adagonként.
Az is számít, honnan jön az áram
Gyakran elhangzó érv, hogy az újrahasznosítható mindig jobb, és néha tényleg így van, de az emberi tényező gyakran kimarad a számításból – mondta Andrea Hicks, a Wisconsini Egyetem fenntarthatósági irodájának egyik szakmai igazgatója. Ő hasonló elemzést készített a különféle kávéfőzési módszerekről, és szintén arra jutott, hogy a kapszulák kevesebb kibocsátással járnak, mint a filteres kávé, viszont ha a kapszulák kényelme arra ösztönzi az embereket, hogy egy helyett rögtön két kávéval kezdjék a napot, akkor már egyből eltűnik a kapszulák méretgazdaságosságából következő környezeti előny.
Viana hozzátette: az is rengeteget számít, hogy milyen energiaforrásból származik a melegítéshez használt áram. Ha fosszilis energiaforrásokból állítják elő a felhasznált energiát, azzal 48 grammnyi szén-dioxidnak megfelelő kibocsátás keletkezik, míg az elsősorban megújuló energiaforrásokból származóval csupán 2 grammnyi csészénként. Más kutatás pedig azt is kimutatta, hogy ha tejet is adunk a kávéhoz, azzal drasztikusan megemelkedik a kávé teljes karbonlábnyoma.
Na és mi van a kotyogóssal?
Az eddigi kutatások az angolszász világ adataira koncentráltak, ahol a legnépszerűbb kávéfőzési módszer a filteres-csepegtetős kávé. Egy 2022-es felmérés szerint az amerikai kávéivók 31,2 százaléka tartozik közéjük, habár fej fej mellett vannak a kapszulás kávéval, amit a válaszadók 31 százaléka említett mint preferált metódust. Ehhez képest Magyarországon a kotyogós viszi a prímet. A Costa Coffee és a GKI Digital közös, kávézási szokásokat felmérő, 2021-es kutatásából, amelyben 2700 embert kérdeztek meg, az derült ki, hogy a háztartások javarésze több mint két típusú kávéfőzővel rendelkezik – szinte egyformán népszerű a kotyogós (38 százalék) és a kapszulás (37 százalék) kávéfőző.
A kotyogós kávéfőző környezetterhelését mindenesetre a januári kanadai tanulmány nem mérte fel, de az az elérhető adatok szerint a french press, azaz dugattyús kávéfőzővel sajtolt italéhoz lehet hasonló. Ekkor ugyanis sem a kapszula, sem a filter nem jelent plusz környezetterhelést, és így ebből a szempontból a filteresnél és a kapszulásnál is kevesebb a környezetterhelése, míg a főzés után eldobott zacc igen. Viszont a dugattyús kávéfőzővel szemben, amelyhez a forró vizet vízforralóból is lehet adagolni, a kotyogóst fel kell tenni a tűzhelyre, ami a vízforralóhoz képest több energiát használ. És persze ebben az esetben is az számít, hogy mennyi kávét teszünk a kotyogósba, és mennyi vízzel tesszük fel főni. Az alábbi ábra egy környezettudatos vásárlással és termékajánlással foglalkozó amerikai weboldal rangsorát mutatja, ahonnan kivettük a teafilterhez hasonló módszerrel főzött kávét, mivel az nálunk egyelőre a kuriózum kategóriába esik.
Ettől még az eldobható kapszula káros
Ezek a számításokkal természetesen nem mentik fel a vádak alól a kapszulás kávét, hiszen a legyártott és eldobott kapszuláknak az üvegházhatású gázok kibocsátásán túl is jelentős káros hatásuk lehet a környezetre. Az Ocean Conservancy környezetvédelemmel foglalkozó aktivista csoport szóvivője, Jordana Lewis szerint például érdemes észben tartani, hogy ezek a tanulmányok úgy beszélnek a kávé életciklusáról, mintha garancia lenne arra, hogy a hulladékként eldobott csomagolóanyagok, kapszulák hulladéklerakókba kerülnek. A szóvivő szerint az egyszer használatos, nem újrahasznosítható kapszulák esetén ez csupán a legjobb lehetőség, és ekkor is mintegy 33 grammnak megfelelő szén-dioxid keletkezik kapszulánként. így ha szeretnénk csökkenteni a csomagolás hatását, tényleg érdemes újrahasznosítani a kapszulákat, vagy eleve többször használatosakra váltani.
Még mielőtt azonban messzemenő reformokba kezdenénk otthon, a korábban idézett Miller inkább azt ajánlja, hogy kávéfőzés előtt csak annyit gondoljunk végig: biztosan megisszuk-e még az ötödik kávénkat is. Kapszula ide, kapszula oda, nagyon úgy tűnik ugyanis, hogy az a legkörnyezetszennyezőbb megoldás, ha a lefőzött kávét egyenesen leöntjük a lefolyóba.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
