Az emberi két lábon járás történetének legősibb bizonyítékai egy tanzániai területről származnak, és 3,6 millió évesek. Most úgy tűnik, a lelőhely egy másik részén található elfeledett nyomokat egy eddig ismeretlen, az Australopithecusoknál is ősibb anatómiájú korai rokonunk hagyhatta hátra.
Egy kiszáradt tó fenekén találták a 21–23 ezer éves emberi lábnyomokat, pedig ebből az időből korábban csak mamutok, kardfogú tigrisek és más jégkorszaki állatok maradványaira bukkantak.
Nyolcvanezer éves fosszilizálódott lábnyomok alapján francia régészek a neandervölgyi csoportok összetételére következtettek. Úgy tűnik, több gyerek volt egy-egy ilyen társaságban, mint eddig hitték.
Az ősmadár 12 millió évvel ezelőtt élt Új-Zélandon. Soha ilyen régi moanyomot nem találtak még a Földön.
Az amerikai földrész legrégebbi emberi lábnyomának azonosításán 2010 óta dolgoztak a kutatók, hogy kizárják annak esetleges állati eredetét. Egy Hominipes modernus volt a tettes.