Elbúcsúzhatunk a kávékülönlegességektől, ha nem állítjuk meg az éghajlatváltozást

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A kávérajongók alighanem tudják, hogy Etiópia a vadon termő arabica kávé egyik legfontosabb termőterülete. Az őshonos etióp cserjék biodiverzitása ugyan elmarad más nemesített kávéfajtákétól, de az ízvilágon ez nem érződött – legalábbis eddig. Egy új tanulmány szerint viszont lehetséges, hogy a jövőben az etióp kávét nem az ínyenceknek szánt különlegességekkel, hanem a kevésbé markáns, átlagos ízű főzetekkel fogjuk azonosítani.

A Potsdami Klímakutató Intézet tanulmánya alapvetően a klímaváltozás hatásait vizsgálta Afrika legnagyobb kávétermelő országában. A főbb megállapítások nemcsak több millió etióp kávétermelőnek, hanem a világ kávérajongóinak és baristáinak is relevánsak lehetnek.

„Az éghajlatváltozás ellentmondásos hatással van az etiópiai kávétermelésre. A számítógépes szimulációink szerint az átlagos minőségű kávé termelésére alkalmas terület nagysága folyamatosan nőhet a 2090-es évek végéig. A több viszont nem feltétlenül jobb is, mert ezzel párhuzamosan csökkenni fog a kiváló minőségű, virágos-gyümölcsös-fűszeres aromájú kávékülönlegességek termelésére alkalmas terület, ha nem szabunk korlátokat az éghajlatváltozásnak. Ez nemcsak a kávé szerelmeseire, hanem a helyi mezőgazdaság értékteremtő képességére is kihathat.”

mondta a Phys.org hírportálnak Abel Chemura, a tanulmány vezető szerzője, a Potsdam Intézet klímakutató részlegének munkatársa.

Etiópiában több millió kistermelő él a kávékülönlegességek termesztéséből; ha ezek a fajták eltűnnek, az komoly csapást mérhet az ország gazdaságára.Fotó: Antoine Boureau / AFP

Csökken a különlegességek termőterülete

A kutatók több forgatókönyvben is megvizsgálták, hogy az általuk modellezett 19 éghajlati tényező közül melyiknek milyen hatása lehet az ötféle vizsgált kávékülönlegesség termékenységére. A szimulációban az átlagos hőmérsékletet, a csapadékmennyiséget és a szezonalitást is figyelembe vették, és többféle modellszámítást végeztek.

Az éghajlati tényezők más-más módon befolyásolják a kávécserjék fejlődését. Ha például melegebbre fordul az idő, az kedvez a kávécseresznye növekedésének, de hátráltatja a kávébab fejlődését, ami gyengébb minőségű főzeteket eredményez. Ha csapadékosabb lesz az idő, az a kávétermelésnek általában jót tesz, de nem biztos, hogy a kényesebb, különleges fajtáknak is.

A kutatás azt az eredményt hozta, hogy az ötféle vizsgált kávéspecialitásból négynek zsugorodni fog a termőterülete, de egyes fajták még jobban megszenvedhetik az éghajlatváltozást, mint a többi. Az Etiópia délnyugati részén termesztett Yirgacheffe – az egyik legrégebb óta ismert, legkeresettebb kávéfajta – legrosszabb esetben a mai termőterülete 40 százalékát is elveszítheti a 21. század végére. Ezt elsősorban nem a világ kávérajongói fogják megszenvedni, hanem az etióp gazdaság.

„Ha egy vagy több kávétermelő régió elveszíti a különleges státuszát a klímaváltozás miatt, annak megrázó hatása lehet a térségben élő kistermelőkre nézve. Ha arra kényszerítenék őket, hogy álljanak át a hagyományos, kevésbé különleges, keserűbb kávéfajták termesztésére, nagyipari termelési rendszerekkel kéne versenyezniük, amik jóval hatékonyabbak. Egy olyan országban, ahol a kávéexport nagyjából a mezőgazdasági export harmadát teszi ki, ez végzetes következményekkel járhat.”

– mondta a tanulmány társszerzője, Christoph Gornott, a Potsdam Intézet és a Kasseli Egyetem munkatársa.

A tanulmány szerzői úgy látják, hogy a kedvezőtlen trendek a visszájukra fordíthatók. Mivel a különleges kávéfajták minőségét általában erősen befolyásolja a helyi klíma, a termőterület földrajzi elhelyezkedése és a talaj tápanyagtartalma, még nem késő olyan termesztési javaslatokkal előállni, amiket az egyes régiók feltételeihez igazítottak.

„Tanulmányunkban hangsúlyoztuk a helyi adaptációs tervezés és reagálás fontosságát. Bemutattuk, hogy az éghajlatváltozásnak mennyire közvetlen hatása lehet a világ egyik legkedveltebb italának hozzáférhetőségére és ízére, és ami még fontosabb: a globális déli helyi közösségek gazdasági lehetőségeire.”

– mondta Gornott.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: