Az univerzum féregjáratai akár a 100 000-szeresére is felnagyíthatják azt, ami mögöttük van
Ha léteznek féreglyukak (vagy féregjáratok), vagyis olyan kozmikus átjárók, amelyek a téridő két különböző régióját kötik össze, akkor úgy lehet a legkönnyebben észrevenni őket, hogy a kutatók megnézik, hogyan erősítik fel a fényt. A gravitációs lencse jelensége azt takarja, amikor egy kozmikus objektum mögül érkező fény a gravitációs mező hatására az objektum köré nyúlik, és kínai kutatók szerint a féreglyukak lehetnek a létező legerősebb ilyen lencsék.
Ez meglehetősen gyakori a világűrben, és a különböző kozmikus objektumok lencsézési jeleinek megértése kulcsfontosságú az univerzum nagy rejtélyeinek feltárásában – így többek között a sötét anyag vagy az általános relativitáselmélet vizsgálatánál is fontos szempont. Csu Mien, a Hongkongi Tudományos és Műszaki Egyetem munkatársa kollégáival együtt most azt számította ki, hogy egy elektromos töltéssel rendelkező féreglyuk hogyan erősíti és torzítja a mögötte elhelyezkedő objektumok fényét, aminek megértése a féreglyukak keresésében is segíthet.
Csu szerint a féreglyukak hasonló jeleket produkálnak, mint a fekete lyukak, ezért különösen fontos, hogy megvizsgálják, lehetséges-e a gravitációs lencsehatásuk alapján megkülönböztetni a két objektumot.
Míg bizonyos esetekben ez lehetetlennek tűnik, a kutatók találtak olyan jellemzőket, amelyek alapján mégis meg lehet különböztetni őket. A gravitációs lencsehatás során a fény úgy oszlik el és torzul, hogy egy objektumról gyakran többszörös képet ad. Míg a fekete lyukak esetében tetszőleges számú másolat képződhet, a kutatók szerint a töltött féreglyukaknál két lehetőség áll fenn: vagy egy, vagy három képet ad az objektumról.
Utóbbi esetben az egyik képnek rendkívül fényesnek kell lennie, míg a másik kettő valamivel halványabb, de egymáshoz képest azonos fényességű. Ilyenkor a gravitációs lencsézés akár a 100 000-szeresére is felnagyíthatja az objektumot. Ha a féreglyukak egy csoportja valóban így viselkedik, könnyebbé válhat annak felismerése, hogy nem fekete lyukról, hanem féreglyukról van szó.
Csu szerint az ilyen sötét objektumok nagy pontosságú keresése még gyerekcipőben jár, és egyelőre sem a féreglyukak létezésére nincs elég bizonyíték, sem arra, hogy cáfolják a létezésüket. „Jelenleg annyit tehetünk, hogy megjósoljuk ezeknek a sötét objektumoknak a lehetséges egyedi jeleit, és az ítéletet a jövőbeli megfigyelésekre hagyjuk” – mondta a kutató.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: