Még kérdés, hogyan végződhet az a napokban indított jogi eljárás, amelyben az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézte a Magyarországot, amiért a kormányküldöttség 2020 decemberében az uniós állásponttal ellentétesen szavazott a gyógyászati kannabisz kérdésében az ENSZ Kábítószerügyi Bizottságában.

„A jelenlegi kormányzat egyenlőségjelet tesz a rekreációs és a gyógyászati felhasználás között. Arra hivatkozva utasítják el az orvosi alkalmazást, hogy az tovább növelné a szabadidős marihuánafogyasztást, pedig ennek nincs semmiféle tudományos bizonyítéka, a magyarországi felmérések ráadásul évek óta stagnálást mutatnak” – mondja Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjokért (TASZ) magánszféra projektjének drogjogi szakértője.

A kötelezettségszegési procedúra az után indult, hogy a több mint két éve tartott ügydöntő ülésen a magyar delegáció – egyedül az uniós tagállamok közül – a drogliberalizáció megnyilvánulásának minősítette a marihuána kivételét a veszélyes, orvosi célra nem használható szerek kategóriájából. Holott a nemzetközi grémium célja deklaráltan nem a legalizálás, hanem az orvosi célú használat és a kutatás megkönnyítése volt. „Ez egy kifejezetten atipikus helyzet, mert nem egy magyar jogszabály szembemegy az uniós joggal vagy valamilyen intézményünk nem felel meg az előírásoknak, ezért nem is látjuk pontosan, hogy milyen ítélet lenne az, ami reparálja a helyzetet, ami közelebb engedné a magyar betegeket az orvosi kannabiszhoz” – mondja a szakértő.

Krónikus fájdalomtól a szklerózis multiplexig

Az elmúlt két év nemzetközi gyakorlata mindenesetre azt mutatja, hogy még a pszichoaktív hatóanyagokat tartalmazó virágzatok gyógyászati forgalmazása sincs hatással a rekreációs keresletre, illetve az Európa számos országában már részben vagy egészben dekriminalizált fűbizniszre, nemhogy más, a tudatot egyáltalán nem módosító kannabiszkészítmények. A január végén a témának külön aloldalt nyitó TASZ összesítése szerint ma mintegy százezer olyan beteg ember él Magyarországon, akinek tüneteit hatékonyan enyhítené, életminőségén pedig jelentősen javítana a marihuána gyógyászati célú használata.

A témában érintett szakembereket képviselő Magyar Drogprevenciós és Ártalomcsökkentő Szervezetek Szövetsége (MADÁSZSZ) és a drogmegelőzés, kezelés és ártalomcsökkentés területén dolgozó szakmai szervezetek érdekképviseletét ellátó Kábítószerügyi Civil Koordinációs Testület (KCKT) 2021 tavaszán közzétett terjedelmes állásfoglalása szerint a „kannabiszfogyasztásnak kétségkívül vannak egészségügyi és társadalmi ártalmai, azonban ezeket az ártalmakat soha nem csupán a drog biofarmakológiai hatásai vonatkozásában, hanem mindig a drogfogyasztás társadalmi kontextusában kell felmérni, és meg kell különböztetni egy szer tudományos és gyógyászati felhasználását az egyéb használati formáitól. A kannabiszt nem csak rendkívül változatos készítményekben és hatóanyagtartalmú termékekben használják, de rendkívül sokféle módon, céllal és környezetben. Ezért indokolt a jogalkotó számára is differenciált megközelítést alkalmazni a különféle kannabiszból készült termékek és hatóanyagok tekintetében”.

Korábban részletesen megírtuk, hogy az indiai kender (Cannabis sativa var. indica) enyhén hallucinogén hatású pszichoaktív hatóanyaga, a 9-delta-tetrahidrokannabiol (THC), valamint a tudatot nem módosító kannabidiol (CBD) kivételesen sokoldalú gyógyszerekként is megállják a helyüket.

Antibakteriális és gombaölő hatásuk mellett a kannabinoidmolekulák rendkívül hatékony gyulladáscsökkentők és fájdalomcsillapítók. Terápiás hatásuk bizonyított a testszerte fájdalmat és gyulladásokat okozó olyan autoimmun betegségeknél, mint például a szklerózis multiplex, a Crohn-betegség vagy a rheumatoid arthritis.

Az újabb kutatásokból az is tudható, hogy a kannabisz idős korban nemcsak az ízületi fájdalmakat enyhítheti, hanem a kognitív funkciókat is javíthatja. Mivel az ember saját kannabinoidrendszeréhez tartozó, a növényi hatóanyag felvételére is alkalmas receptorok nemcsak a központi idegrendszerben (az agyban és a gerincvelőben), hanem a különböző szervekben, sőt a véráramban is megtalálhatók, kiderült, hogy ennek a mechanizmusnak kulcsszerepe van a szervezet homeosztázisának fenntartásában, vagyis abban, hogy a szövetek és szervek működése bármilyen behatást követően visszatérhessen alapállapotába. Ez a magyarázata annak, hogy a belső kannabinoidok helyén ható növényi (fitokannabinoid) molekulák, a THC és a CBD ugyanezt a hatást képesek elérni, legyen szó kemoterápiás szerek okozta sejtpusztulást követő regenerációról, érzelmi túlterheltség okozta szorongácsökkentésről vagy az emberi testben gyulladásos tüneteket okozó autoimmun kór kezeléséről.

Feketepiaci lutri

A jelenleg hatályos magyarországi jogszabályok nem tesznek különbséget a marihuánát rekreációs céllal fogyasztók és a kínjaikra gyógyírt kereső páciensek között. Kardos szerint a hozzájuk fordulók rendszeresen beszámolnak arról, hogy legálisan csak olyan több százezer forintba kerülő külföldi kannabiszkészítményeket tudnak beszerezni, amelyeket akkor sem támogat a társadalombiztosítási rendszer, ha az orvosuk írja fel nekik. A törvényes utat tovább nehezíti, hogy a felírható szereket – az epilepsziás és más speciális görcsrohamok kezelésére engedélyezett CBD-kivonat kivételével – kizárólag egyénileg lehet kérelmezni, holott azokkal a szklerózis multiplex esetén fellépő izommerevség, a neuropátiás fájdalom, valamint a kemoterápiával társuló hányinger, illetve az autimmun eredetű étvágytalanság is hatékonyan kezelhető.

„Minden szempontból méltatlan, hogy a gyakran kerekesszékbe kényszerülő, nehezem mozgó páciensek rákényszerülnek az utcai beszerzésre, ahol ki vannak téve a feketepiaci lutrinak, vagyis annak, hogy ráadásul nem marihuánát, hanem valamiféle vegyszerrel lefújt növényi morzsalékot kapnak, aminek egészségi kockázatai még durvábbak egy autoimmun betegség esetében” – mondja Kardos.

A TASZ-hoz tanácsért, jogi információért forduló páciensek ezért leginkább a határokon túlról szerzik be az orvosi kannabiszt, például Ausztriából, ahol már automatákban is forgalmazzák az alacsony THC-tartalmú, ellenőrzött minőségű gyógyászati marihuána virágzatát.

Kardos szerint a 70-75 százalékban a krónikus fájdalom szindrómával is küzdő rászorulók még szűkebb környezetük előtt is titkolják, hogy mivel kúrálják magukat, mivel tartanak a büntetőjogi szankcióktól. Pedig, mint mondja, Kanadában és az Egyesült Államokban például éppen az orvosi kannabisz jelenti az egyik hathatós megoldást az opioid fájdalomcsillapítók kiváltotta népegészségügyi krízisre.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: