Az Eurostat kedden publikált adatai szerint 2020-ban Európában 1,7 millió ember halt meg daganatos megbetegedésben és 1,2 millió szívrohamban, agyvérzésben vagy más szív- és érrendszeri megbetegedésben. A halálozások tekintetében Magyarország egyáltalán nem áll jól.

Dr. Schwab Richárd néhány napja beszélt arról a 444.hu podcastjában, hogy a hosszú élet titka a kevés hús, a kevés gabona, emellett semmi alkohol, semmi túlsúly és jó alvás. A gasztroenterológus szerint az életmóddal járó ártalmak kifejezetten valószínűvé teszik a keringési rendszer idő előtti megbetegedéseit. Magyarországon erre feltehetően erre kevesen figyelnek oda, és ez az Eurostat friss adataiból is látszik.

A fenti ábra azt mutatja, hogy 2020-ban melyik EU-tagállamban mi volt a halálozások fő oka. Látható, hogy a keringési rendszer betegségei az arányokat tekintve Bulgária, Románia, Lettország és Észtország után Magyarországon okozták a legtöbb halálozást. Nálunk az Eurostat adatai szerint 2020-ban 66 ezren haltak meg ilyen betegségekben és 32 ezren rákos megbetegedésben.

A portugálok és a görögök is jobban állnak, mint mi

Azt, hogy valójában milyen gyakori a halálozás, nem ebből a statisztikából tudjuk meg, hanem abból, amelyik azt mutatja, hogy egy évben százezer lakosból hányan haltak meg az adott országban. Ebben a tekintetben sem állunk jól: 2020-ban csak Bulgáriában és Romániában haltak meg többen százezer lakosra vetítve, mint Magyarországon.

Lássuk az EU-átlagot, néhány kelet-közép-európai tagállam és az egyik legalacsonyabb halálozási mutatóval rendelkező Franciaország elmúlt tíz évét! (A teljes adatbázis az Eurostat oldalán böngészhető.)

Az adatokból látszik, hogy a halálozási számok folyamatos javulását már 2020-ban megtörte a covidjárvány, pedig annak súlyos szakasza a legtöbb tagállamban csak 2021-ben következett be.

Emellett a számok azt mutatják, hogy a kelet-közép-európai tagállamok jócskán le vannak maradva az EU átlagához képest, vagyis jóval többen halnak meg Európának ezen a felén, mint a fejlettebb nyugati tagállamokban. Franciaországhoz képest a legrosszabb halálozási helyzetben lévő tagállamokban majdnem kétszer annyian halnak meg százezer lakosra vetítve.

Elsőre úgy tűnhet, hogy a halálozási arányok pusztán az adott ország gazdasági helyzetével függenek össze. Ha viszont kicsit jobban kitekintünk, az is megfigyelhető, hogy vannak olyan tagállamok, amelyeknél az egy főre jutó GDP tekintetében Magyarország már előrébb jár, és mégis sokkal jobb halálozási mutatókkal rendelkeznek – ide tartozik Portugália és Görögország. Portugália Magyarországgal közel azonos gazdasági értéket állít elő egy főre vetítve, Görögország pedig jóval kevesebbet. 2020-ban Magyarországon mégis minden százezer emberből 1513 meghalt, míg Portugáliában 1044, Görögországban pedig 982 haláleset jutott ugyanennyi lakosra.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kutatók megállapították, hány évesen érdemes leginkább leszokni a dohányzásról

Bodnár Zsolt tudomány 2022. október 27.

Több mint félmillió felnőtt egészségügyi adataiból derült ki, hogy azoknál, akik 35 éves korukig leteszik a cigit, hasonló a halálozási arány, mint a soha nem dohányzóknál – de még a 45 éves kor előtti leszokással is 90 százalékkal csökkenthető a kockázat.

Napi két csésze fekete tea csökkentheti a halálozás kockázatát

Kun Zsuzsi tudomány 2022. augusztus 30.

A rendszeres teázás jótékony hatásait már számos kutatásban vizsgálták, brit kutatók most kimondottan a fekete tea élettani hatásaira voltak kíváncsiak. Az eredmények biztatók: a rendszeresen teázók életkilátásai jobbak a nagymintás kísérlet alapján.

2020-ban kétszer annyian haltak meg covidban a populista vezetésű országokban, köztük Magyarországon, mint az OECD és a BRICS többi államában

Qubit.hu tudomány 2022. január 28.

A populista kormányok nem szívesen vezetnek be népszerűtlen intézkedéseket, és járványügyi kommunikációjukat is úgy tervezték meg, hogy az bagatellizálja a járvány súlyosságát, és diszkreditálja a tudományos eredményeket – áll egy nemzetközi kutatócsoport friss tanulmányában.