Okos talajvédelemmel meg lehetne előzni a szombati tömegbalesetet okozó pusztító porviharokat

2023.03.13. · tudomány

A Kárpát-medencébe március 10-én éjszaka betörő hidegfront orkánerejű széllökései Magyarország több területén is hatalmas porviharokat támasztottak. A hivatalos beszámolók szerint egy ilyen, a sivatagi homokviharokhoz mérhető intenzitású, a látótávolságot drasztikusan csökkentő időjárási jelenség okozta minden idők egyik legsúlyosabb közúti tömegbalesetét az M1-es autópályán Herceghalomnál március 11-én szombaton kora délután.

Mások mellett az Időkép meteorológusai már pár órával a tömegszerencsétlenség előtt figyelmeztették olvasóikat a váratlanul feltámadó porviharokra, vagyis arra, hogy az ország csapadékhiányosabb területein az óránként száz kilométeres sebességet is elérő széllökések bárhol magukkal ragadhatják a kiszáradt talaj felső rétegeit. Sivatagi jellegű időjárási anomáliák ugyan korábban is előfordultak Magyarországon, de kevés kivételtől eltekintve forró és aszályos nyarakon, jellemzően a homokos talajú mezőgazdasági régiókban.

A szakirodalom szerint a szélerózió korábban is közel 8 millió hektáron pusztította a szántóföldeket. A klímaváltozással egyre csapadékhiányosabbá váló teleken pedig, mint azt korábban írtuk, az olyan talajok is kiszáradnak, amelyek a homoknál nagyságrendekkel jobban tartják a nedvességet.

Porvihar Bakonyalján 2023. március 11-én
photo_camera Porvihar Bakonyalján 2023. március 11-én Fotó: Időkép/ Deák István

Porviharokat termő talajpusztítás

„A talajaink deflációja (széleróziója) hatalmas mértékű, s nem kerülhető ebben meg a nagytáblás szántóföldi művelés felelőssége és a művelésbe vont földeken a mezővédő erdősávok hiánya. A klímaváltozás itt van közöttünk, a márciusi porvihar, a 114 km/h szél, a kiszárított és kiszáradt talajok olyan jelenségek, amelyeknél gyakran nem nézünk mélyebbre, hogy a valódi okait feltárjuk és orvosoljuk... ” – írta az előző napi tömegbaleset okairól vasárnapi Facebook-bejegyzésében Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze.

link Forrás

Magyarországon a 2010-es évek elején mintegy 17 százalék volt a deflációtól erősen veszélyeztetett területek aránya, a kis mértékben és közepesen veszélyeztetetteké pedig együttesen meghaladta az ország megművelhető területeinek 40 százalékát. Ezt az arányt tovább növelték az elmúlt évek téli és tavaszi aszályai.

photo_camera Forrás: Szegedi Tudományegyetem

Becslések szerint Magyarországon az eróziónak kitett felszínről évi átlagban nagyjából 80-100 millió köbméter talaj, ezzel együtt közel 1,5 millió tonna szerves anyag pusztul le.

A klímamodellek alapján a Kárpát-medencében a következő években a mediterrán hatások mellett az éghajlati szélsőségek lesznek a jellemzőek. Az egyenlőtlen csapadékeloszlás fokozza a széleróziót, ráadásul a levegőből kiülepedő por a talajszemcséken megkötődött nehézfémekkel, vegyszerekkel együtt jelentősen növeli a humán kockázatot – olvasható az év elején a Nature Reviews által közölt tanulmányban, amely szerint a száraz felszínekről szélerózióval légkörbe kerülő por mennyisége mára 55 százalékkal nőtt az iparosodás előtti időhöz képest.

Felszínvédelem

Léteznek ugyanakkor olyan módszerek, amelyekkel jelentősen csökkenthető a felszíni defláció, amelynek mértéke a talaj növényborítottságától, a támadható felszín nagyságától és a talaj szerkezetétől függ. Az utóbbit negatívan befolyásolja a túl gyakori művelés, így még a legzsírosabb föld is könnyedén elporosodhat, érzékenyebbé válva a deflációra.

A szántóföld talaját erodáló defláció hatása 2023. március 11-én Észak-Magyarországon
photo_camera A szántóföld talaját erodáló defláció hatása 2023. március 11-én Észak-Magyarországon Fotó: Időkép/ Deák István

Az egyik ilyen metódus a no till vagy no tillage néven emlegetett, a szántás műveletét elhagyó, regeneratív művelés, amely kiforrott alternatívának számít. A gépesítést egyáltalán nem nélkülöző rendszer lényege, hogy a gazda a talaj túlzott bolygatása nélkül biztosítja az általa termesztett növények fejlődéséhez szükséges optimális környezetet.

Mivel a szélerózió első számú oka a talajfedettség hiánya, a leghatékonyabb védekezés az, ha minél több növény borítja a talajt. A talajfedettséget a tarló felülvetésével, őszi kultúrák telepítésével, illetve mulcsolásnak nevezett őszi-téli talajtakarással is meg lehet oldani.

A szélsebesség nagyságát és a deflációs terület hosszát a szélirányra merőleges cserje- és növénysorokkal, mezővédő erdősávokkal, az uralkodó szélirányhoz igazodó talajmunkákkal lehet hatékonyan csökkenteni, valamint azzal a kétszintű művelésnek is nevezett megoldással, hogy a szántóföldi és kertészeti ültetvények szoros szomszédságban váltják egymást. Arra azonban minden talajvédelmi szakember felhívja a figyelmet, hogy a talajszerkezet védelmében a veszélyeztetett területeken minimálisra kell csökkenteni a gépi talajművelést.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás