A 18. század előtti olajfestmények anyagvizsgálatai során már korábban találtak a képeken gyanús fehérjemaradványokat, de ezeket legtöbbször későbbi szennyeződeseknek vélték a kutatók. A Nature Communications folyóiratban március 28-án publikált tanulmány szerint azonban nem holmi véletlenül felkenődött szerves koszról van szó.

Német és olasz kutatók egyebek mellett a müncheni régi képtár, az Alte Pinakothek gyűjteményében őrzött olaj-vászon mesterműveket vizsgálva arra az eredményre jutottak, hogy már nagyon kis mennyiségű tojássárgájával is elképesztő és rendkívül tartós tulajdonságváltozást lehetett elérni az olajfestékben.

A CNN ismertetője szerint kétségtelen, hogy már az ókori egyiptomiak használták a máig temperának nevezett festéktípust, amelyet porított pigmentanyagokból és tojássárgájából kevertek ki víz hozzáadásával. A temperát aztán a lenmag- vagy sáfránymagolaj alapú olajfestékek váltották. Ez utóbbi későbbi innovációnak számít, mivel a kutatások szerint csak az időszámítás utáni 7. századtól kezdték el használni Közép-Ázsiában és innen hódította meg Európát.

A német-olasz kutatócsoport előzetesen azt feltételezte, hogy mivel a festészet mindig is empirikus mesterség volt, a korabeli mesterek is kísérleti alapon dolgoztak, a régi mesterek magától értetődő módon házasíthatták a két festéktípust. A kutatók ezért a négy alapösszetevő – tojássárgája, desztillált víz, lenolaj és pigment – felhasználásával rekonstruálták a festékkészítés folyamatát, hogy a művészettörténetben jelentősnek tartott két színt, az ólomfehéret és az ultramarinkéket kikeverjék.

Kiderült, hogy a tojássárgájában található antioxidánsok miatt hosszabb időbe telik, amíg a vászonra felvitt festék oxidálódik, magyarán a sima olajfestékkel szemben jóval tovább marad élénk, sokkal lassabban fakul és öregszik. A CNN-nek nyilatkozó kutatók szerint az olaj, a pigment és a tojássárgájában lévő fehérjék közötti kémiai reakciók közvetlenül befolyásolják a festék viselkedését és viszkozitását: az ólomfehéret adó színanyag például meglehetősen érzékeny a nedvességre, de ha fehérjeréteggel vonják be, akkor ellenállóbbá válik, így a festék meglehetősen könnyen felvihető a felületre. Ráadásul az is kiderült, hogy a tojássárgája hozzáadásával a színanyaggal is lehet spórolni, kevesebbel is elérhető a kívánt színhatás. Márpedig ez például az ultramarinnál korántsem volt semmiség, a színt ugyanis az aranynál is drágább lapis lazuli, vagy lazurit nevű féldrágakő adta.

A kutatók a kísérletezés fázisait is tetten érték. Leonardo da Vinci 1478-1480 körül készült Szegfűs Madonnája mellett Sandro Botticelli 1490 és 1492 közöttire datált, magyarul A halott Krisztus siratása Szent Jeromossal, Péterrel és Pállal címen ismert alkotásán egyértelműen azonosították, hogy a festmény mely részén milyen matéria található. Kiderült, hogy a mű nagyrészt tojástemperával készült, de a háttérhez és néhány másodlagos elemhez olajfestéket használt a reneszánsz mester.

A most megjelent tanulmány olyan a molekuláris szinttől a makroszkopikus léptékig terjedő eredményekről számol be, amely eddig nem ismert információkkal szolgál a tojássárgája és az olajfestékek művészeti felhasználásáról.

A kutatók nem pusztán a 18. század előtti mesterek által használt anyagok egyszerű azonosítását végezték el, de magyarázatot adtak arra is, hogy miként érték el a máig érvényes hatásukat a viszonylag kevés rendelkezésre álló természetes anyaggal.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Az embereknek 30 évbe telt, a mesterséges intelligencia egy csapásra azonosított egy elveszett Raffaello-festményt

Bodnár Zsolt tudomány 2023. február 23.

Félmillió dollárt költöttek szakértőkre, most mégis egy gép azonosította 96 százalékos bizonyossággal, hogy az angol régiségboltban vásárolt képet valójában a reneszánsz művész alkotta. A hitelesített festmény értéke így több százmillió dollárra rúghat.

Előkerültek és a világot akarják a firenzei reneszánsz elfeledett nőművészei

Qubit.hu tudomány 2021. január 11.

Befejezte tevékenységét az alapítvány, amely az elmúlt bő tíz évben mintegy kétezer elfeledett firenzei női alkotó művét kerítette elő paloták padlásairól és múzeumi raktárakból – a szuperhős nőket alkotó Artemisia Gentileschitől a tehetséges apácáig, Plautilla Nelliig.

Neurális háló talált rá Picasso eddig nem ismert festményére

Qubit.hu TECH 2019. szeptember 20.

A mester kék korszakában készült Az öreg gitáros eddig eltakarta Az elveszett nőt.