Videóajánló: Így derült fény a kézen járó nyulak rejtélyére
Ha már ugrálni nem tud, időnként kézen járással kompenzálja hiányosságát a sauteur d’Alfort nevű háziasított nyúlfajta: amikor úgy tartja kedve, mellső lábaira állva közlekedik. Hogy miért? Egy nemzetközi tudóscsoport kiderítette, hogy a különös viselkedést egyetlen gén mutációja okozza, ami elváltozásokat okoz a nyulak gerincvelejében.
A vonatkozó tanulmány a PLOS One folyóiratban jelent meg 2021 márciusában. Levelező szerzője, Leif Andersson, a svéd Uppsalai Egyetem munkatársa a New Scientistnek azt mondta, hogy a kutatócsoport által megtalált gén valószínűleg más fajok mozgásában is kulcsfontosságú lehet, és ha egy embernél sérülne meg, akkor is valamiféle mozgásbeli tökéletlenség állna be.
Anderson és kollégái a sauteur d’Alfort nyulakat vizsgálták, mivel más nyulakhoz és a kengurukhoz képest ez a fajta egyáltalán nem tud páros lábbal ugrani. Miguel Carneiro, a portugáliai Portói Egyetem munkatársa, a tanulmány másik szerzője szerint amikor a sauteur d’Alfort nyulak négy lábon, lassan sétálnak, nem lehet megkülönböztetni őket a normál nyulaktól. Amikor azonban megpróbálják növelni a sebességet, akkor jönne az ugrálás, ők azonban ehhez túlságosan megfeszítik a hátsó lábaikat, és rossz időben próbálják elemelni a talajról. Életük első néhány hónapjában aztán megtanulják, hogy ezt azzal kompenzálják, hogy csak a mellső lábaikon sétáljanak, és felemeljék a hátsókat a magasba.
Íme egy bizonyító értékű videó:
És a hagyományos módon ugráló nyulak:
Ebben a videóban pedig egyéb különleges járástípusok tekinthetők meg:
Egyetlen génmutáció okozza
A kutatócsoport sauteur d’Alfort kannyulakat keresztezett fehér újzélandi nőstény nyulakkal, amelyek képesek az ugrálásra, majd megvizsgálták az utódokat, és tüzetesen megvizsgálták azoknak az állatoknak a genetikai hátterét, amelyek nem tudtak ugrálni. Végül ezeknek a nyulaknak a genomjában azonosítani tudtak egy olyan régiót, ami különbözött más nyulakétól. Ez a régió 21 fehérjét kódoló gént tartalmaz, amelyeket a kutatók megszekvenáltak és összehasonlítottak más fajtájú nyulak ugyanezen génjeivel. A vizsgálat során kiderült, hogy a sauteur d’Alfort nyulaknál megjelenik egy RORB-nak elnevezett génmutáció.
A RORB génmutáció elengedhetetlen a gerincvelőben lévő neuronok kialakulásához, amelyek a test bal és jobb oldalát összekötik, és amelyek a végtagok mozgásának koordinálásához elengedhetetlenek. A kutatócsoport arra jött rá, hogy az újszülött sauteur d’Alfort nyulaknál ezek a neuronok nem alakulnak ki rendesen.
Andersson szerint természetesen más gének is szerepet játszanak a mozgásban és a járásban, de ezek hatása gyakran alig észrevehető, a RORB nevű génmutáció azonban az a ritka eset, amikor egyetlen gén mutációja képes drámai hatást kiváltani.
Stephanie Koch, a University College London neurológusa szerint a génmutációval rendelkezező egerek szintén képesek erre a mutatványra: ha elkezdenek futni, a megszokott mozgás helyett kézenjárásba kezdenek, sőt járáskor is inkább kacsáznak előre.
Erről sajnos nincs videó, viszont ha inkább rövidfülű nyulakat nézne ugrálás közben, ezt tudjuk prezentálni:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: