A rovarok osztályának legkésőbb kifejlődött rendjét alkotó lepkékhez tartozó pillangóféléket (Papilionidae) az entomológiai szakirodalom a fosszilizálódott lenyomatok és borostyán-zárványok alapján mostanáig ázsiai eredetűnek tartotta.

A New Scientist viszont azt írja, hogy arról számolt be, hogy Floridai Természettudományi Múzeum nemzetközi hírű lepkekutatója, Kawahara Akito által vezetett nemzetközi kutatócsoport a világ 2300 lepkefajának genomját elemezve arra jutott, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben Észak-Amerikában kezdődött a színpompás rovarok története. Legalábbis ezt mutatja az összes ismert lepkefaj 92 százalékának genomja alapján felállított filogeneteikai családfa. A kutatók ugyanis genetikai elemzéssel datálták, hogy időben mikor és földrajzilag nagyjából hol váltak szét fejlődésük során a különféle lepkecsoportok egymástól. A kutatók úgy becsülik, hogy a legelső pillangók körülbelül 100 millió évvel ezelőtt alakultak ki.

A családfa szerint Észak-Amerikából a rovarok először Dél-Amerikát vették be, aztán Ausztrália, Ázsia és az indiai szubkontinens következett, hogy aztán Afrika után nagyjából 17 millió évvel ezelőtt megérkezzenek Európába. Kawahara és munkatársai úgy vélik, hogy a pillangófélék az első virágos növények elterjedését követően, a korai kréta időszakban az éjszakai lepkék őseiből fejlődtek ki kihasználva az új táplálékforrást, kiegészítve a virágos növények és a méhek között akkorra már meglévő koevolúciós kapcsolatot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Külszíni mészkőbányákban és meddőhányókon találnak menedéket a veszélyeztetett nyugat-európai lepkefajok

Vajna Tamás tudomány 2021. november 22.

A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.

Ha esik Afrikában, bőséges bogáncslepke-kínálatra lehet számítani Európában

Dippold Ádám tudomány 2021. június 22.

A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.

A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak

Bodnár Zsolt tudomány 2020. szeptember 24.

A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.