Az énekeskabócák máig ismeretlen okból 13-17 éven át a talajszint alatt, lárvaállapotban élnek. Miután egy rejtélyes vezényszóra tömegesen kibújnak a föld alól, elnyerik kifejlett formájukat, párzanak, majd elpusztulnak.
A gépi tanulással operáló bogárgenerátor művei önálló műalkotásként is megállják a helyüket.
William Romoser, az Ohiói Egyetem entomológusa szerint nyilvánvaló, hogy a vörös bolygón hüllők és méhek is élnek. Romoser több évet szánt a marsjárók felvételeinek elemzésére, szerinte fosszíliák és élő rovarok is találhatóak a Marson.
Az Európában 6000 kilométeren át húzódó várrendszerben élő, szuperkolóniát alkotó argentin hangyák két évtizede foglalkoztatják a kutatókat. A honos fajokat kiszorító invazív rovarok ellen eddig a védekezés esélye sem volt meg. Finn kutatók nemrég gombák és vírusok bevetését javasolták a dél-amerikai rovarokkal szemben.