A bogáncslepkék (Vanessa cardui) gyakori vendégnek számítanak egész Európában, de eltérő, hogy évente milyen tömegben jelennek meg, két egymást követő évben akár százszoros is lehet a különbség. Az Exeteri Egyetem kutatói frissen megjelent tanulmányukban arra keresték a választ, hogy egészen pontosan hol telelhetnek az állatok, mielőtt elindulnának északra, és arra is, hogy miért akadnak olyan évek, amikor tömegével jelennek meg.

A két kérdés persze összefügg: azt már korábban is gyanították, hogy a hirtelen bőség valószínűleg a telelőhely kedvező körülményeivel függ össze. A bogáncslepke szinte az egész világon megtalálható, Dél-Amerikát és az Antarktiszt kivéve, az európán átvonuló rovarok 12 ezer kilométert vándorolnak, és Észak-Afrikából egészen Skandináviáig jutnak el, mielőtt elindulnának visszafelé.

21 év

Jason Chapman, az Exeteri Egyetem ökológusa és kollégái 21 év lepkeészlelési adatait vizsgálták át Nyugat-Afrikától Nyugat-Európáig, majd összevetették ezeket a műholdfelvételekkel, amelyeken a vegetáció állapotát vizsgálták. Ehhez hozzávették még az időszak időjárási adatait is, és arra jutottak, hogy Európában akkor tapasztalható különösen intenzív lepkejelenlét, ha az előző évben a szubszaharai régióban bőséges monszuneső esett.

Az adatok alapján így történt ez 2009-ben, 2015-ben és idén is. Constanty Stefanescu, a tanulmány társszerzője szerint ez ugyan jól mutatja, hogy minek köszönhető a bőséges rajzás, de arra is rámutat, hogy ha Afrikában a klímaváltozás szárazságot okoz, az kihat Európa egyik leggyakoribb lepkéjére is.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak

Bodnár Zsolt tudomány 2020. szeptember 24.

A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.

Fontos videó készült arról, ahogy egy medvelepke kiszívja a könnyeket egy alvó madár szeméből

Bodnár Zsolt tudomány 2018. szeptember 27.

A pofátlan könnycsapolás mögött az áll, hogy a rovaroknak sóra van szükségük, de az az étrendjükben nem nagyon található meg.