Minél jobban szeretik a hernyók a hangyákat, annál jobban tudnak hangyául
Egy friss kutatás szerint a mirmekofil boglárkalepkék hernyói nemcsak kémiai, hanem akusztikus módon is kommunikálnak a hangyákkal.
lepke
Egy csapat bogáncslepke legalább 4200 kilométert repült több kontinensen át, a tudósok legnagyobb megdöbbenésére
Az Atlanti-óceánt biztosan átszelő lepkék maguktól legfeljebb 780 kilométert tudnának megtenni, fél életüket kitöltő utazásuk így kontinenseket összekötő légi folyosók jelenlétére – és kedvező széljárásra – utal.
Vadvirágos szegélyek telepítésével beporzóbaráttá tehetők az agrársivatagok
Az Ökológiai Kutatóközpont és a MATE kutatói több éven át vizsgálták, miként befolyásolja a vadméh-, zengőlégy- és lepkefajok jelenlétét a biodiverzitás tartósabb növelése.
A klímaváltozás miatt veszítik el a pöttyeiket a lepkék
Az Exeteri Egyetem kutatói megfigyelték, hogy a nagy ökörszemlepkék szárnyán annál kevesebb pötty található, minél melegebb időben fejlődnek ki. Mivel egyre nagyobb a hőség, várhatóan egyre kevesebb lesz a pötty is.
Alig bírják elviselni a klímaváltozást a hernyók
Ez nemcsak a szemkápráztató pillangók ritkulásával járhat, de a beporzásra és a hernyóval táplálkozó madarak túlélésére is hatással lehet.
A pillangók úgy 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg először Észak-Amerikában
Bár sokáig úgy tartották, hogy a mutatós rovarok Ázsiában fejlődtek ki, a legfrissebb filogenetikai vizsgálatok más eredményre vezettek.
Külszíni mészkőbányákban és meddőhányókon találnak menedéket a veszélyeztetett nyugat-európai lepkefajok
A jelenleg is zajló rovarapokalipszis közepette örvendetes fejlemény, hogy Észak-Németországban és Belgiumban is másodlagos ökológiai élőhelyekre leltek az ezüstös boglárkák és a barna szemeslepkék.
Ha esik Afrikában, bőséges bogáncslepke-kínálatra lehet számítani Európában
A tudósokat hosszú időn keresztül foglalkoztatta, hogy miért lehet az egyik évben rengeteg vándorlepke, a következőben pedig miért esik vissza drasztikusan a számok. Az Exeteri Egyetem kutatói 21 év adatai alapján úgy gondolják, hogy a szubszaharai esőket mindig nagyobb rajzás követi.
A denevérek, a pillangók és a méhek a legnagyobb nyertesei a brit karanténidőszaknak
A denevérészlelések száma 2,5-szeresére nőtt a tavalyi évhez képest, de a mókusok, őzek és sünök is visszavették a területeiket az emberektől, miután lezárták az országot.