Néhány perces szundítással és egy hangüzenettel jelentősen fokozható a kreativitás

Az alvás kezdeti fázisa erős hatást gyakorol a kreativitásra, állítják a Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) kutatói. A szóban forgó N1 alvási szakasz arra a szendergő fázisra utal, amikor kissé kábult, de még éber állapotból a felületes alvási stádiumba lépünk.

Az elméletet már korábban is tesztelték, Thomas Edison például híresen kihasználta ezt a helyzetet: amikor ihletre volt szüksége, egy karosszékbe ült szundítani, és egy acélgolyót szorított a kezében, hogy elalvás után a leeső golyó hangjára azonnal magához térjen, és kihasználhassa a friss ébredésből származó előnyöket.

Az MIT kutatói most két fő kérdésre keresték a választ: hogy a szundítás valóban jó hatással van-e a kreativitásra, illetve hogy ez a kreativitás alakítható és fokozható-e hangos üzenetek segítségével? Ehhez egy Dormio nevű okoskesztyűt használtak, amely az alvás kezdetét három különböző jelcsoport (izomtónusok, pulzus, bőr elektromos aktivitása) alapján érzékeli.

A kutatásban 49 egészséges felnőttet vizsgáltak, akiket négy csoportra osztottak. Az első csoport tagjai 1–5 percig szundíthattak, mielőtt felébresztették és arra kérték őket, hogy idézzék fel az álmaikat, majd a „Ne felejtsen el egy fára gondolni!” utasítás mellett hagyták őket visszaaludni. Ezt a folyamatot 45 percen át ismételték, az egyes alvások kezdete átlagosan 7 perc alatt állt be.

A második csoport ugyanezen ment keresztül, csak az utasítás nélkül, míg a maradék két csoport tagjait alvás helyett arra kérték, hogy kb. 7 percen keresztül gondolatban vándoroljanak, és aztán idézzék fel a gondolataikat – a fára vonatkozó felszólítással, illetve anélkül. Amikor lejárt a 45 perc, minden résztvevőt arra kértek, hogy írjanak egy történetet, amelyben szerepel a fa szó.

Mint kiderült, a szundító csoportok történetei jóval kreatívabbak voltak azokénál, akik ébren gondolkodtak, és abban a csoportban volt a legnagyobb a kreativitás mértéke, ahol a fák felé irányították a szunyókálók álmait. Az ő történeteik a kutatók által felállított kritériumrendszer szerint 78 százalékkal kreatívabbnak bizonyultak, mint a hangos útmutatás nélkül, ébren gondolkodó csoportban írt sztorik, de 43 százalékkal voltak kreatívabbak azoknál is, akik kapott utasítás nélkül szundítottak.

A legkreatívabb csoport tagjai számos más mutató alapján is a felülmúlta a többieket: a divergens gondolkodást, az érvelést és a problémamegoldási készségeket mérő feladatokban is jobban teljesítettek, és képesek voltak minél több szempontot, új megközelítést behozni.

A kutatók szerint abban, hogy az irányított alvás hogyan fokozhatja a kreativitást, számos tényező közrejátszik, például az alvás kezdetére jellemző kótyagos, félálomszerű állapot, valamint a külső ingerekre való fogékonyság, ami ideális szakaszt biztosít az álmok irányítására és rögzítésére, és ezzel együtt a kreatív meglátások erősödéséhez vezethet. Ráadásul a legfeljebb 5 percig tartó alvás nemcsak, hogy elég, de lehet, hogy a hosszabb alvás csak rontana a módszer sikerességén.

Az MIT szakemberei hangsúlyozták, hogy nincs szükség az okoskesztyűre ahhoz, ha valaki otthon is kipróbálná a módszert, elég bármilyen mobilalkalmazás vagy más eszköz, ami képes az alváskövetésre és hang lejátszására.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás