Amerikából hódították meg a pillangók a világot
90 ország, 2300 pillangófaj, 28 gyűjtemény és 391 gén szekvenálása kellett hozzá, de a Floridai Természettudományi Múzeum kutatói egy nemzetközi csapattal közösen végre feltárták, hogy hol ringatták a világ pillangóinak közös bölcsőjét. A kutatók feltételezései szerint nagyjából százmillió évvel ezelőtt a pillangók a mai Észak-Amerika területén jelentek meg először, ahol feltehetően az akkori pillangósvirágúak szolgáltak nekik táplálékul.
Az Észak- és Dél-Amerika közötti távolság nem okozott gondot a számukra, így csakhamar itt is megjelentek, de a Dél-Amerikához viszonylag közel eső Afrikába már kerülőúton, a Bering-földhídon keresztül jutottak el. Miután átkeltek a földhídon, hamar elterjedtek Délkelet-Ázsiában, a Közel-Keleten, majd Északkelet-Afrikában is.
A pillangók eljutottak Indiába is, ami ekkor még különálló sziget volt, de nem ez volt a legmeglepőbb teljesítményük: az egykori szuperkontinens, Pangea utolsó maradványaként az Antarktisz és Ausztrália még egyben maradt, így juthattak el oda is. Könnyen lehet, hogy a rovarok az Antarktiszon is megtelepedtek, amíg a klíma ezt lehetővé tette a számukra, és onnan terjedtek el Ausztráliában is, mielőtt a két földtömeg kettévált volna.
Európa később jött
Európa meghódítása viszont elég sokat váratott magára: a kutatók szerint az állatoknak körülbelül 45 millió évre volt szükségük ahhoz, hogy Nyugat-Ázsiából végül ide is átterjedjenek.
A kutatás eredményeit rögzítő tanulmány vezető szerzője, Akito Kawahara szerint nem világos, hogy mi okozta a késlekedést, ennek az eredményei viszont a mai napig is jól láthatóak: Európában a világ többi részéhez képest jóval kevesebb pillangófaj található, amelyek pedig mégis megtalálhatóak, azok gyakran máshol, például Szibériában vagy Ázsiában is megélnek.
66 millió évvel ezelőttre, nagyjából a dinoszauruszok kihalására viszont a pillangómigráció java már végbement, egyúttal kialakult az is, hogy a rovarok milyen növényfajtákkal táplálkoznak. Kawara szerint a mostani kutatás volt a legnehezebb, amiben valaha részt vett, leginkább azért, mert mindeddig nem állt a kutatók rendelkezésére olyan adatbázis, amelyben összegyűjtötték volna a világ pillangóit.
A fragmentált adatokból a kutatók először is egy repozitóriumot állítottak össze, majd ennek az adatait, illete a filogenetikai vizsgálatok eredményeit 11 pillangófosszília adataival hasonlították össze, ezek alapján tudták megállapítani a történet fordulópontjait.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: