A NASA kutatói egy olyan bolygóra bukkantak a Földtől 90 fényév távolságra, amely ugyan a mi bolygónkhoz hasonló méretű, de a világa mégis nagyon más: az LP 791-18d nevű exobolygó egy kis vörös törpecsillag körül kering, a felszíne tele van vulkánokkal, és az egyik oldalát örök nappal, a másikat pedig állandó sötétség borítja. A felfedezéshez szükséges adatokat ezúttal a NASA exobolygó-kutató műholdja (TESS) és a már nyugalmazott Spitzer űrtávcső szolgáltatta.

A csillagászok elsősorban a vulkanikus tevékenysége miatt tartják kivételesnek a bolygó felfedezését, mivel a vulkanizmus megkönnyíti a bolygó külseje és belseje közti interakciót. Stephen Kane, a Kaliforniai Egyetem (Riverside) asztrofizikusa szerint a vulkanizmus „a legfőbb forrás, ami hozzájárul a bolygó légköréhez, márpedig légkörrel a felszíni folyékony víz jelenléte is lehetséges, ami az általunk ismert élet fenntartásának feltétele”.

Ebben a csillagrendszerben korábban már felfedeztek két másik bolygót, az LP 791-18b és c nevűeket. A külső (c) bolygó mérete körülbelül 2,5-szerese a Földének, de a tömege annak közel kilencszerese. Mivel a c és d jelzésű bolygók keringési pályája nagyon közel esik egymáshoz, a c bolygó mérete befolyásolja a d-ét, ami a tökéletes kör helyett inkább ellipszis alakúvá válik. Ez a deformáció súrlódást okoz, ami felmelegíti a bolygó belsejét, és hozzájárul a felszíni vulkanizmus kiváltásához.

A most felfedezett bolygó másik fontos tulajdonsága, hogy kötött tengelyforgás jellemzi, vagyis mindig ugyanaz az oldala néz a csillagja felé. „A nappali oldal valószínűleg túl forrú lenne ahhoz, hogy folyékony víz legyen a felszínén, de az a vulkanikus tevékenység, amelyről feltételezzük, hogy az egész bolygót jellemzi, fenntarthatná a légkört, ami lehetővé tenné a víz kondenzációját az éjjeli oldalon” – mondta a Nature-ben közzétett tanulmány egyik szerzője, Björn Benneke, a Montréali Egyetem csillagásza.

Bár a folyamatos vulkanizmus valószínűleg lakhatatlanná teszi a bolygót, annak megfigyelése új információkkal szolgálhat az evolúcióról. Az ugyanis az asztrobiológia egyik nagy kérdése, hogy a tektonikus vagy vulkanikus tevékenység szükséges-e az élethez. „Amellett, hogy ezek a folyamatok potenciálisan légkört biztosítanak, olyan anyagokat is a felszínre hozhatnak, amelyek egyébként lesüllyednének, és a kéregben ragadnának, beleértve azokat is, amelyek ismereteink szerint fontosak az élethez, mint például a szén” – mondta a tanulmány másik társszerzője, a Kaliforniai Műszaki Egyetemen (Caltech) kutató Jessie Christiansen.

Az LP 791-18d-hez hasonló bolygók így fontos betekintést nyújthatnak abba, hogy a vulkánok hogyan alakítják a bolygók környezetét az idő múlásával – akár a Földön vagy a vulkáni tevékenységét nemrég felfedő Vénuszon is.