Csodás viking kőpéniszre bukkantak Svédországban
Hatvan viking korból származó sírra, egy bronzkori település maradványaira, valamint egy kőpéniszre bukkantak a régészek Svédországban, Norrköpping közelében. A lelet eredetileg egy sírhalom közepén állt, nem messze tőle egy tojás formájúra faragott síremléket is találtak. Ez utóbbit sírgömbnek nevezik, és a használatuk egész Skandináviában bevett volt – az alakjuk viszont sokban eltérhet egymástól, akad közöttük tojás alakú, kenyérre hasonlító és gömbszerű is, a Svédországban talált példányok pedig néha gazdagon díszítettek. A most megtalált kőtojáson nem láthatóak faragások.
Rebecka Jonsson, az ásatást vezető régész szerint jelentős felfedezésről van szó: a most találthoz hasonló kőpénisz nem számítanak ritkaságnak Norvégiában, de Svédországban igen. A mostani lelet megegyezik a norvég kőpöcsökkel abban, hogy világos színű kőből faragták: ez lehetett mészkő, márvány vagy bármi más is, a fehér szín viszont mindegyik tárgyban közös.
Az Eddában is található utalás a „fehér szent kövekre”, de hogy ez mikor születhetett, az még nem világos: a történetben kereszténységre utaló jelek találhatóak, de maguk a kövek valószínűleg jóval régebbiek. Érdekes, hogy a tiszteletük a viking időkben is kitartott, sőt, termékenységi szimbólumként még a norvég néphit is megőrizte az emléküket, a gyermekre vágyók ezektől a kövektől várták, hogy teherbe essenek. Jonsson szerint bár a fallikus hasonlóság első ránézésre nem egyértelmű, a rokon norvég leletek és a mostani műtárgy alaposabb vizsgálata után egyértelmű, hogy a kőpéniszt nem a természet formálta ilyenre.
Sírkő vagy oltár?
Egy svéd legenda szerint Södermanlandban egy dombon egy hatalmas szent kő állt, amit a 12. században ökrökkel döntöttek le, hogy a helyén keresztény templomot emeljenek. A kő a mai napig megvan, és a mostanitól eltérően gazdagon díszített, a faragások stílusa alapján úgy gondolják, hogy a kereszténység beköszöntekor díszíthették ki a pogány gömböt, amit egy időben a templom oltáraként is használtak.
A gömbökről több elmélet is született: egyes norvég leletek alapján egyesek úgy vélik, hogy idővel ezek is fallikus szimbólumokká váltak, mások szerint a vekni vagy kerék alak valamilyen áldozati ajándékot, kenyeret vagy kosarat jelképez.
A kőpéniszek szimbolikájáról is megoszlanak a vélemények: elképzelhető, hogy a kereszténység előtt Frej tiszteletére emelték őket. Frej a vánok egyike, a termékenység, eső és napsütés istene volt. Mások szerint a fallosz Heimdallhoz tartozhatott, aki a világvége, a Ragnarök után vezeti majd a világot.
Bár a legtöbben síremlékeknek tartják őket, Björn Myhre norvég történész szerint még ez sem biztos: bár gyakran kerültek elő temetőkből, akadtak olyan esetek is, amikor a közelben egyáltalán nem volt holttest. Myhre szerint azért, mert a kőpéniszek nem a sírokhoz tartoztak, hanem önálló oltárakként működtek.
Jonsson szerint valószínű, hogy a svéd lelet a tojás formájú gömbbel együtt a termékenységet szimbolizálta. A kutatók még folytatják az ásatásokat, a munkálatok végeztével a két követ a svéd történelmi múzeumba szállítják majd.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: