Templomjáróvá tette a kínai fiatalokat a válság
Egy év alatt 367 százalékkal emelkedett a kínai kegyhelyek látogatottsága, és ezt csak részben magyarázza a járvány utáni újranyitással fellendülő turisztikai forgalom. A legnépszerűbb célpontok mellett a kisebb, turisztikai szempontból kevésbé jelentősnek számító vallásos helyszínek látogatottsága is emelkedett.
A trip.com szerin a templomba járók fele 1990 után született, és éppen ez az a korosztály, amelyet a legsúlyosabban érint a gazdasági válság. Egy májusi felmérés szerint 16 és 24 év közöttiek 20,8 százaléka volt munkanélküli, ami az országban rekordnak számít. A problémát a túl sok diplomás fiatal okozza: a kínai kormány támogatta a továbbtanulásokat, de a munkaerőpiac nem volt felkészülve a helyzetre, így a pályakezdők most tömegével szembesülnek azzal, hogy nem tudnak elhelyezkedni a diplomájukkal.
A helyzeten csak tovább ront, hogy aki mégis el tud helyezkedni, az sokkal rosszabb fizetésre számíthat, mint két évvel ezelőtt, idén pedig újabb tízmillió friss diplomás szabadul rá a munkaerőpiacra, ezért elemzők szerint a munkanélküliségi ráta akár a 23 százalékot is elérheti majd.
A füstölős fiatalok
A fiatalok már jobban bíznak az istenekben, mint a diplomájukban – foglalta össze a helyzetet a Guardian. A pályakezdők hitbuzgalmát már a kínai közösségi médiában is felkapták, egymás után születnek a mémek a füstölőégető munkanélküli ifjakról.
A templomok igyekeznek megfelelni a kívánalmaknak, több helyen meditációs kurzusokat és tanácsadó kurzusokat szerveznek az új híveknek. A buddhista kegytárgyak forgalma is megugrott, olyannyira, hogy már hamisítják is őket, a pekingi Láma-templom külön közleményben hívta fel rá a figyelmet, hogy nem árusít karkötőket harmadik félen keresztül.
James Miller Kína-szakértő szerint ez a hitbuzgalom nem feltétlenül őszinte, de a taoizmusban erre nincs is különösebb szükség: a füstölőgyújtást egyszerű üzleti aktusként is lehet kezelni, az áldozatért cserébe pedig a szentély látogatói az őseik segítségét kérik – aztán vagy megoldódik a probléma, vagy nem. Kína ugyan hivatalosan ateista országnak számít, de megtűrik a vallások jelenlétét, pláne, hogy a taoizmus az ország büszkén vállalt kulturális örökségének részét képezi.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: