A mikroműanyagok serkentik a bélrendszer gyulladásos folyamatait
A Qubiten visszatérő téma, hogy miféle ökológiai és egészségügyi következményekkel jár a mikroműanyagszennyezés. A csupán pár éve felismert és kutatni kezdett jelenség léptéke globális, nincs olyan szeglete a Földnek, ahol ne fedeztek volna még fel még mikroműanyagokat, ráadásul nem csak a környezetben, hanem az élő szervezetekben is.
Korábban megírtuk, hogy az emberi méhlepényben ugyanúgy találtak már mikroműanyagokat, ahogy a látszólag egészséges tüdőben is, vagy hogy a tápszeres csecsemők naponta több millió részecskét is lenyelnek. Ahogy azt is, hogy a mikroműanyag-szennyezés mára az óceánoktól a folyóvizeken át a lemagasabb hegységekig mindenhol jelen van, ezért az ételek és italok fogyasztása mellett az élő szervezetek a levegővel együtt viszik be az apró műanyagrészecskéket a szervezetükbe.
A szennyezés élettani hatásai jórészt azonban még ismeretlenek. Ezért is hiánypótló az a Nanomedicine folyóiratban megjelent friss kutatási eredmény, amelyet a Science Alert ismertet. Ezek szerint a Massachusetts-i Tufts Egyetem biomérnökei az emberi bélrendszerből vett sejtekből a humán tápcsatorna összetett funkcióit és mechanizmusait életszerűen modellező bélorganoidokat hoztak létre, amelyeket különféle dózisú mikroműanyagterhelésnek tettek ki. Az eredmény a lap szerint a kutatókat is meglepte.
Kiderült ugyanis, hogy a nano mérettartományba sorolt műanyagok magasabb koncentrációja a gyulladásos folyamatokban kulszszerepet betöltő citokinek felszabadítását serkentette. Ezek a fehérjék a normális immunválasz részei, de szerepet játszanak a bélrendszert krónikusan gyulladt állapotban tartó, az angol Inflammatory Bowel Disease kifejezés rövidítésével, IBD gyűjtőnéven ismert betegségekben.
Kapcsolódó cikkak a Qubiten:
