Az archeobotanikai szakirodalom szerint a földművelés kezdetei óta termesztett növény célzott, génszerkesztéssel felgyorsított nemesítését javasolja egy brit kutatócsóport – írja a Guardian.

A Norwichi Fenntartható Fejlődési Intézet által koordinált projekt keretében elkészült ugyanis a magyarul szegletes lednek, illetve szegesborsó néven ismert Lathyrus sativus teljes genetikai profilja. A szélsőségesen száraz és forró időjárási körülmények szikes talajokon is bőven termő hüvelyes növény rendkívül összetett genomjának dekódolása feltárta a lednekfélék már az ókorban ismert mérgező hatásáért felelős biokémiai mechanizmusokat.

Félre értés ne essék, a leginkább a csicseriborsóhoz hasonlítható szegletes lednekből készített ételek változatos, sokféle alapanyagot felhasználó táplálkozás esetén nem okoznak gondot. De azt az antik orvosok is megfigyelték, Hippokratész pedig le is írta, hogy ha valaki sokáig kénytelen kizárólag szegesborsón élni, annál – a római tankönyvekben crurum exsolutio, illetve crurum impotentia néven jegyzett – idült mérgezés alakul. A Francisco de Goya híres háborús rézkarc-sorozatában Gracias á la almorta címen ábrázolt, a végtagokat, az emésztőrendszert és a kiválasztásért felelős szerveket is megbénító, az idegrendszert súlyosan károsító latirizmust a növény magjában található toxikus aminosav (β-oxalil-diamino-propionsav) okozza.

A brit kutatócsoport arra jutott, hogy az alultápláltság esetén fokozott veszélyt jelentő méreganyag termelésének genomikai háttárét anélkül is befolyásolni lehet, hogy ezzel sérülnének a szegletes lednek jó tulajdonságai.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Eddig senki sem számolt az egyidejű globális terméskieséssel, pedig muszáj lesz

Vajna Tamás tudomány 2023. július 5.

Az északi félteke kontinensei és óceánjai fölött 7-12 kilométeres magasságban száguldó futóáramlás eddig kimaradt a mezőgazdasági klímamodellekből.

Az ENSZ elhúzódó élelmezési krízisre figyelmeztet

Dippold Ádám gazdaság 2022. május 19.

António Guterres, az ENSZ főtitkára szerint az elkövetkező években gabona- és műtrágyahiányra lehet majd számítani, a háború, a globális felmelegedés és a világjárvány együttes hatására pedig tízmilliók élelmiszerellátása kerülhet veszélybe.

Ősgabonák tényleg léteznek, ráadásul a klímavédelemben is egyre fontosabbak

Vajna Tamás tudomány 2022. január 18.

Az archaikus pelyvás búzákat a reformgasztronómia, az egészséges táplálkozás igénye és az ökológiai gazdálkodás elterjedése keltette életre. A legújabb kutatások szerint az alakor és a tönke segíthet abban, hogy a mezőgazdasági termelés alkalmazkodni tudjon a klímaváltozáshoz.