A szegletes lednek méregtelenítése oldhatja meg a klímakrízis élelmiszerellátását
Az archeobotanikai szakirodalom szerint a földművelés kezdetei óta termesztett növény célzott, génszerkesztéssel felgyorsított nemesítését javasolja egy brit kutatócsóport – írja a Guardian.
A Norwichi Fenntartható Fejlődési Intézet által koordinált projekt keretében elkészült ugyanis a magyarul szegletes lednek, illetve szegesborsó néven ismert Lathyrus sativus teljes genetikai profilja. A szélsőségesen száraz és forró időjárási körülmények szikes talajokon is bőven termő hüvelyes növény rendkívül összetett genomjának dekódolása feltárta a lednekfélék már az ókorban ismert mérgező hatásáért felelős biokémiai mechanizmusokat.
Félre értés ne essék, a leginkább a csicseriborsóhoz hasonlítható szegletes lednekből készített ételek változatos, sokféle alapanyagot felhasználó táplálkozás esetén nem okoznak gondot. De azt az antik orvosok is megfigyelték, Hippokratész pedig le is írta, hogy ha valaki sokáig kénytelen kizárólag szegesborsón élni, annál – a római tankönyvekben crurum exsolutio, illetve crurum impotentia néven jegyzett – idült mérgezés alakul. A Francisco de Goya híres háborús rézkarc-sorozatában Gracias á la almorta címen ábrázolt, a végtagokat, az emésztőrendszert és a kiválasztásért felelős szerveket is megbénító, az idegrendszert súlyosan károsító latirizmust a növény magjában található toxikus aminosav (β-oxalil-diamino-propionsav) okozza.
A brit kutatócsoport arra jutott, hogy az alultápláltság esetén fokozott veszélyt jelentő méreganyag termelésének genomikai háttárét anélkül is befolyásolni lehet, hogy ezzel sérülnének a szegletes lednek jó tulajdonságai.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: