A korábban már megjelent előrejelzéseknek megfelelően az aszpartám is felkerült a lehetségesen rákkeltő anyagok listájára. Az édesítőszer a listán a 2B csoportba került, ebben azok az anyagok találhatóak, amelyek rákkeltő hatására „korlátozott bizonyítékok” állnak rendelkezésre.

A döntést az Egészségügyi Világszervezet (WHO), a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) és az Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezet (FAO) élelmiszer-adalékanyagokkal foglalkozó közös szakértői bizottsága (JEFCA) jelentette be pénteken.

Az ajánlott beviteli érték nem változott

A JEFCA emellett amerről is döntött, hogy a korábbi ajánlását megtartja, így az aszpartám napi elfogadható beviteli értékét 0-40 mg/testtömegkilogrammban szabja meg – áll a szervezet közleményében. Az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA) a napi ajánlott beviteli értéket 50 mg-ban maximalizálja.

A WHO szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy annak, aki eddig „túl sokat” fogyasztott az édesítőszerből, fontolóra kell vennie a bevitel csökkentését. Még inkább földközeli példával élve Francesco Branca, a WHO táplálkozási és élelmiszerbiztonsági osztályának igazgatója úgy fogalmazott, hogy egy 70 kilogrammos fogyasztó akár napi 9-14 doboz cukormentes kólát is megihatna különösebb egészségügyi kockázat nélkül, legalábbis ami az aszpartámot és a rákot illeti.

Mary Schubauer-Berigan, az IARC vezető tisztségviselője szerint a mostani besorolás inkább a tudományos közösségnek, mint a nagyközönségnek szól: továbbra sem állapítottak meg ok-okozati összefüggést az aszpartám fogyasztása és a rák kialakulása között, ha van is ilyen, annak feltárására még további vizsgálatok szükségesek.

Az FDA szerint megalapozatlan a besorolás

Az FDA nem ért egyet a besorolással, a szervezet szerint a besorolás alapjául szolgáló három, a WHO által is vizsgált tanulmányban komoly hibákat találtak, amikor 2021-ben áttekintették őket, ezért az ezeken alapuló javaslatot sem tartják megalapozottnak. William Dahut, az American Cancer Society kutatója viszont ezzel nem ért egyet: szerinte a besorolás arra hívja fel a fogyasztók figyelmét, hogy az aszpartám fogyasztása semmilyen egészségügyi előnnyel nem jár, a vásárlóknak pedig a lehetséges kockázat mérlegelésével kell dönteniük arról, hogy szükségük van-e rá vagy sem.

Nem túl meglepő módon az American Beverage, az ország üdítőforgalmait képviselő testület sem ért egyet az aszpartám besorolásával: szerintük széles körű egyetértés uralkodik abban, hogy az édesítőszer fogyasztása nem káros az egészségre. A szervezet örömét fejezte ki amiatt, hogy az FDA sem tartja kockázatosnak az aszpartámfogyasztást.

Branca szerint bár nem egyértelműek az aszpartám rákkeltő hatásaira mutató jelek, a legbiztosabb, ha az ember nem cukros vagy cukormentes üdítőket fogyaszt, hanem vizet. Harriet Burt, a londoni Queen Mary Egyetem dietetikusa szerint a mostani besorolás egy harmadik útnak is teret adhat: szerinte az üdítőgyártóknak és az élelmiszeripari vállalatoknak csökkenteniük kell a termékeik édességét, ezzel egyszerre szabadulhatnak meg a mesterséges édesítőszerektől és a túl sok cukortól is. A mostani vizsgálat nem jelenti azt, hogy az aszpartám rákkeltő, de azt sem, hogy nem az, és az édesítőszerek egyéb egészségügyi kockázataival sem foglalkozik. Ami pedig az ajánlott napi bevitelt illeti: a WHO megmaradt az 1981-ben megállapított határértéknél.

Az aszpartám a világ leggyakrabban alkalmazott édesítőszere, a diétás, light vagy zéró üdítők mellett több ezer termékben, köztük fogkrémekben és rágógumikban is megtalálható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: