A világ egyik legjobban felszerelt kutatóhajója, a norvég Kronprins Haakon csütörtökön érkezett a Svalbardtól 160 kilométernyire lévő Molloy-mélységhez, a Jeges-tenger legmélyebb pontjához méréseket végezni. Az 5569 méter mély árok túlnyúlik a földköpenyen, az expedíció egy távirányítású tengeralattjáróval akarta vizsgálni az itt a felszínhez különösen közel fekvő földkéreg összetételét.

Az expedíció második célja a Gakkel-hátság feltérképezése volt, ebben a német Polarstern is részt vett. A geológusokat azért érdekli a terület, mert a tektonikus lemezek itt különösen lassan távolodnak egymástól, a vizsgálata viszont elég nehézkes, mert a Jeges-tengert az év nagy részében jég borítja. A Kronprins Haakon és a Polarstern hanghullámokkal térképezi fel a hátság területét, miközben az előbbi távirányítású tengeralattjárója, az Ægir 6000 mintákat gyűjt a talajból.

Mint a neve is mutatja, az Ægir, a Bergeni Egyetem által fejlesztett műszer akár 6000 méteres mélységben is működőképes. Jan Inge Faleide, az Oslói Egyetem geológusprofesszora szerint az Ægir azért is fontos része a küldetésnek, mert az általa vett mintákról teljes pontossággal megállapítható, hogy honnan származnak.

-1 antenna, +1 Dumbo

A tengeralattjáró vezérlője a merülés során megrongálódott, de 3500 méteres mélységben még le tudott filmezni egy ritka dumbópolipot (Grimpoteuthis). Ez a legmélyebben élő ismert polipfaj, ami a rajzfilmfigura füleiről kapta a nevét – ezek valójában nem fülek, hanem úszók.

A polipok általában 4000 méteres mélységben vagy annál mélyebben fordulnak elő, és egyedülálló módon alkalmazkodtak a hideghez, a fény hiányához és ahhoz, hogy igen ritkán fut össze a mélységben egymással. A nőstények több, különböző fejlettségi állapotban lévő petét hordoznak, amelyek között szelektálnak is: a hímivarsejteket eltárolják, és a legfejlettebbet termékenyítik meg vele, amikor a körülmények megfelelőek az utódok számára.

A vezérlő egy négy méter hosszú rúdon helyezkedett el a Prins Haakon alatt, és létfontosságú az Ægir irányításához. A rudat egy jégdarab törte el, a Prins Haakon ezért vasárnap visszaindult a tromsøi kikötőbe, hogy lecseréljék a műszert. A GoNorth névre keresztelt expedíció 2024-ig tart, az idei nyárra a kutatóhajók a Svalbard és az Északi-sark közötti területet vizsgálják.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Egy ismeretlen állat nyomai lehetnek a tengerfenéken talált rejtélyes lyukak

Dippold Ádám majom 2023. március 23.

Egy norvég kutatóhajó 2004-ben több sornyi különféle mélyedésre bukkant az Azori-szigeteknél a tengerfenéken. Azóta sem tudják, hogy mik lehettek, de az akkori expedíció vezetője mostanra előállt egy elmélettel.

Fény derült a norvég hafgufa titkára

Dippold Ádám tudomány 2023. március 3.

A bálnák sajátos táplálkozási szokásai magyarázhatják a különös tengeri szörnyről szóló történeteket. A kutatók még nem tudják, hogy újabb jelenségről van-e szó, vagy csak a fejlettebb technika miatt figyelik meg egyre többször.

Bábeli zűrzavarban indult útnak 150 éve az osztrák-magyar expedíció, ami messzebb jutott északra, mint előtte bárki más

Bodnár Zsolt tudomány 2022. július 3.

A Tegethoff gőzös 24 fős legénysége felfedezte a Ferenc József-földet, a Deák-szigetet, sőt egy délibáb miatt tévesen a Budapest-fokot is. Az, hogy két év alatt csak egy embert veszítettek el, a misszió egyetlen magyar résztvevőjének, Kepes Gyula hajóorvosnak volt köszönhető, aki tokaji aszúval, citromlével és káposztával védte társait a skorbut ellen.