Magyar kutatók magyarázták meg, miként zsonglőrködik a Nap és a Jupiter az aszteroidákkal
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7nTWz5wqKK0a7k89s-xxs.jpeg?width=96&height=96&fit=crop)
A Nap és a Jupiter együttes gravitációja zsonglőr módjára gyakran szabályos geometriai alakzatú pályákra tereli a Nap körül keringő aszteroidákat és minden más kis tömegű égitestet. Ezáltal a Jupiter olyan gravitációs védőpajzsot képez, amely megóvja a belső Naprendszer bolygóit és holdjait a Jupiterétől nem túlzottan eltérő sebességű, a külső övből érkező aszteroidáktól – állítják a ELTE Asztropolarimetria Kutatócsoport munkatársai.
Slíz-Balogh Judit, Horváth Dániel és Horváth Gábor a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia hivatalos periodikájában, az Acta Astronautica folyóiratban megjelent tanulmányukban magyarázatot találtak a Nap‒Jupiter rendszer egyes aszteroidacsaládjainak lehetséges keletkezési mechanizmusára – olvasható az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat honlapján.
![A Nap‒Jupiter rendszer stabil L4 Lagrange-pontja körül elhelyezett 1 CSE (csillagászati egység = Nap-Föld távolság) sugarú gömbből befogott részecskék x-y síkbeli vetületi képe a Jupiter 7000 keringése után A Nap‒Jupiter rendszer stabil L4 Lagrange-pontja körül elhelyezett 1 CSE (csillagászati egység = Nap-Föld távolság) sugarú gömbből befogott részecskék x-y síkbeli vetületi képe a Jupiter 7000 keringése után](https://assets.4cdn.hu/kraken/7vIClBbPSofkADAKs.jpeg)
A kutatók a Nap‒Jupiter rendszer háromdimenziós félanalitikus égi mechanikai modelljének számítógépes modellezésével tanulmányozták a Nap körül a Jupiterrel középmozgás-rezonanciában keringő aszteroidacsaládok egy lehetséges új befogási mechanizmusát. A Jupiter jelenlegi pályája mentén befogott részecskék számát és pályáját a Jupiter 7000 keringéséig vizsgálták és két új rezonáns aszteroidacsaládot is felfedeztek.
![](https://assets.4cdn.hu/kraken/7vICPaxzpcJ48484a.gif)
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: