Még 1994-ben fedezték fel a németországi Schöningenben azt a 77 centiméter hosszú botot, amely a kormeghatározás alapján 300-337 ezer éves lehet. Bár a lelőhelyen nem találtak rá emberfélék maradványaira, a dátumok alapján vagy neandervölgyiek, vagy heidelbergi emberek (Homo heidelbergensis) készíthették a fegyvert.

Merthogy az emberelődök által használt első fegyverek valószínűleg fából készültek, de erre kevés tárgyi bizonyíték létezik, mivel az ősi faanyagok nagy részét ennyi idő alatt lebontották a gombák vagy baktériumok. Mivel azonban a schöningeni lelőhely az eltelt idő nagy részében víz alatt volt, a leleteket nem érték ilyen hatások.

A Readingi Egyetem munkatársai most modern képalkotó eljárásokkal, például 3D mikroszkópiával tanulmányozták a botot, amit a lelőhelyen talált többi fegyverrel ellentétben nem egy lucfenyő törzséből, hanem annak ágából alakítottak ki.

A bot mindkét végén hegyes, de az egyik vége sokkal hamarabb keskenyedik, mint a másik – ezt a szakértők szerint azért alakíthatták így, hogy a tömegközéppont ne középen legyen. A faanyag könnyűsége, az ívelt kialakítás, valamint az eltolódott tömegközéppont együtt arra utal, hogy nem lándzsaként hajíthatták el, hanem bumerángszerű dobásra használhatták.

A kutatást vezető Annemieke Milks, őskőkorszakra szakosodott régész a modern vadászó-gyűjtögető társadalmak fegyvereinek tanulmányozása után arra jutott, hogy a 300 ezer éves botot közepes méretű állatok, például szarvasok lábai felé dobhatták bumeráng módjára, hogy mozgásképtelenné tegyék őket, majd lándzsával végezhettek velük.

A fegyver ráadásul elég könnyű ahhoz, hogy akár gyerekek is használják például akkor, amikor vadászni tanulnak – ez azért is lényeges, mert előemberi maradványokat ugyan nem találtak a helyszínen, de gyerekekhez tartozó lábnyomokat igen.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Átírják a történelmet a Franciaországban talált 54 ezer éves lándzsa- és nyílhegyek

Vajna Tamás tudomány 2023. február 24.

Az eddig ismerteknél 10 ezer évvel korábbra datált őskőkori fegyveralkatrészek a Rhône völgyéből kerültek elő.

Az ősi andoki törzsekben a nők ugyanúgy vadásztak, mint a férfiak

Dippold Ádám tudomány 2020. november 5.

Egy friss kutatás szerint 9000 évvel ezelőtt nem volt feltétlenül érvényes az, hogy a férfiak mentek vadászni, míg a nők gyűjtögettek. A csontok tanúsága szerint a nagyvadak elejtésében kortól és nemtől függetlenül mindenki részt vett, a klasszikusnak hitt felosztás csak később alakult ki.

Évezredes régészeti rejtély: mit keresnek az elgörbített kardok a halottak mellett?

Dippold Ádám tudomány 2023. május 7.

Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.