900 ezer évvel ezelőtt majdnem kihalt az emberiség
- Link másolása
- X (Twitter)
- Tumblr
Friss kutatás igazolja, hogy alig ezer emberős maradt mintegy 900 ezer évvel ezelőtt a Földön, ami magában hordozta annak kockázatát, hogy kihalhat a ma ismert ember és a Homo heidelbergensis (vagyis a heidelbergi ember) közös őse. Ez, tekintettel arra, hogy ma már több mint 8 milliárd Homo sapiens él a bolygón, nyilvánvalóan nem történt meg, de közel egymillió évvel ezelőtt lett volna rá esély.
A Nature-ben jelent meg annak a Science-ben publikált tanulmánynak az összefoglalója, ami modern genetikai adatok elemzésével jutott arra a következtetésre, hogy a Homo sapiens és a neandervölgyi, valamint a gyeniszovai ősember elődeinek száma mindössze 1280-ra csökkenhetett. Ez kb. 100 ezer éven keresztül nem is igazán emelkedett és azután is csak lassú ütemben kezdett növekedni a populáció.
A kutatók szerint a drasztikus létszámcsökkenést éghajlati jelenségek okozhatták (ebben az időszakban, a kora-középső pleisztocénban, a jégkorszakok ciklusai hosszabbá és intenzívebbé váltak), a változó időjárás, ami Afrikában hosszú aszályokhoz vezetett, kényszeríthette ki az új emberfajok megjelenését.
Azt viszont, hogy mi állt az újabb populációnövekedés hátterében, egyelőre nem sikerült feltárni és leletek hiányban igen nehézkes is: a 950 ezer és 650 ezer évvel ezelőtti földtörténeti korokból túl kevés információ áll a tudósok rendelkezésére ahhoz, hogy pontos magyarázatokkal álljanak elő.
A modern genetikai vizsgálati eljárások eredményei alapján azonban jól látszik, hogy több százezer évvel ezelőtt az Afrikában élő emberi ősök mintegy 98,7 százaléka elveszett. Az a kis csoport, amelyik több ezer éven át túlélt, valószínűleg apró területen és jó társadalmi kohézióban élt. A kutatók feltételezik továbbá, hogy a túlélés záloga lehetett a stabil környezet és az alacsonyabb stressz-szint is.
A biológiai öregedés folyamatát, annak lassítását és esetleges visszafordíthatóságát vizsgáljuk az októberi Qubit Live-on: vezető magyar tudósokkal, kerekasztallal és bárral. A valódi kérdések és a valós tudományos válaszok. Te is kérdezhetsz, gyere el!
Sztárvendégek:
- Kubinyi Enikő UNESCO-díjas etológus, a kutyák viselkedésének és kogníciójának nemzetközi hírű kutatója,
- Szathmáry Eörs akadémikus, Széchenyi-díjas evolúcióbiológus,
- Vellai Tibor fejlődésgenetikus, a DNS-metilációnak és az autofágiának, a sejtek önpusztító folyamatának kutatója,
- Kiss Richárd rákkutató, a molekuláris onkológia, ezen belül a leukémiák és limfómák genetikai és epigenetikai hátterének kutatója.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
A neandervölgyiek génjeinek köszönhetjük, hogy ha nem is mindig könnyen, de fel tudunk kelni reggel
A neandervölgyi emberek elég jó korán kelők voltak, ebből örökölt a mai ember is. Egy friss tanulmány szerzői pedig azonosították az adaptívnak tekinthető kronotípus genetikai alapjait.
Az európai ember eddig ismeretlen ősei túlélhették a jégkorszak legdurvább időszakát is
Egy friss tanulmány szerint az Európában kb. 30 ezer éve élt gravetti kultúrának valójában két genetikai vonala volt: a déliek túlélték a jégkorszakot, aztán észak felé terjeszkedtek.
Új ősembertípust fedeztek fel Izraelben
Az izraeli kutatók szerint az eddig ismeretlen ősünk nagyjából százezer évvel ezelőtt élt, és a neandervölgyi ember közvetlen őse lehetett.
