Magyar kutatók drónokkal térképezték fel a pentezugi vadlovak összetett kapcsolatrendszerét
A Szibériától Európán és Kis-Ázsián át egészen Észak-Afrikáig jelen lévő tucatnyi vadlófaj domesztikációja több helyen, egymással párhuzamosan valamikor tízezer évvel ezelőtt kezdődött. A mai házi ló (Equus caballus vagy másik közismert nevén Equus ferus caballus) hatezer évvel ezelőttre már bizonyíthatóan átesett a zsákmányból haszonállattá alakulás folyamatán.
A tucatnyi egykori vadlófajt mára csak a háziló Przewalski vagy Przsevalszkij (Equus ferus przewalskii) néven ismert, a kihalástól bő száz éve megmentett alfaja képviseli. Ezek az állatok is csak annak köszönhetik fennmaradásukat, hogy a 20. század elején indított állatkerti visszatenyésztési programok sikerrel jártak. A jelenlegi kétezres világállományból közel 300 példány él a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén található Pentezugi Rezervátum legelőin.
Ozogány Katalin, a Viselkedésökológiai Kutatócsoport munkatársa, Nagy Máté, az MTA-ELTE Csoportos Viselkedés Lendület kutatócsoportjának vezetője, Kerekes Viola, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság vadlóprojektjének vezetője, Fülöp Attila, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem munkatársa és Barta Zoltán, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének vezetője drónokkal végzett mozgáselemzések és hosszú távú populációmegfigyelésből származó adatok kombinálásával vizsgálta a hortobágyi Przewalski-ménes szociális rendszerét. Eredményeiket a Nature Communications folyóiratban szeptember 5-én kedden megjelent tanulmányban foglalták össze.
Többszintű társadalom
A HNPI honlapján elérhető összefoglaló szerint „1997-2001 között összesen 22 alapító egyed érkezett, amelyeket a fajta tenyésztési koordinátora, a Kölni Állatkertben dolgozó Waltraut Zimmermann választott ki. A lovak Európa minden tájáról érkeztek különböző állatkertekből és vadasparkokból. A legfontosabb szempont az volt, hogy a bekerülő állatok ne legyenek közeli rokonságban egymással, hogy az új pentezugi populációban a beltenyésztés minél nagyobb mértékben elkerülhető legyen. A lovak egy ménből és három kancából álló kisebb háremekben érkeztek. A cél az volt, hogy már a legelején több kisebb tenyészcsoportot alakítsanak ki. Az első években a kancák azonban csatlakoztak a legerősebb ménhez egy nagyobb csoportot alkotva, a többi mén pedig egy kancák nélküli agglegény csoportba tömörült. A sokévi sikeres tenyésztés eredményeként a felnövekvő fiatal csődörök megerősödésével és háremalapításával a háremek száma nőni kezdett. Ma már megközelítőleg 30 kisebb-nagyobb háremcsoportot tartunk számon”.
Az állatvilágban ritka az a fajta többszintű társadalmi struktúra, ami az emberekre jellemző. Főleg főemlősöknél találkozhatunk vele, de ceteknél, elefántoknál és egyes patásoknál is előfordul, hogy az egyedek kisebb, főként családi csoportokat alkotnak (például háremeket vagy egy matriarcha által vezetett rokoni csoportot), és ezek a családi csoportok egy nagyobb, lazább közösséget alkotnak.
Az alapítás utáni első években a vadlovak háremei egymástól távol, saját területen mozogtak és egymással ritkán kerültek interakcióba. Az utóbbi években azonban a lovak egy nagy ménest alkotnak, amelyben a háremek továbbra is elkülöníthetők, de a rezervátum területén együtt mozognak. A kutatók ennek az összetett, háremekből álló ménesnek a csoportos mozgását vizsgálták.
Csakhogy közel 300 állat egyidejű megfigyelése korántsem egyszerű feladat. „Drónokkal készítettünk légi videókat a ménesről, miközben a rezervátumban mozogtak, és a felvételek alapján határoztuk meg nagy tér és idő felbontással a ménes összes egyedének mozgási útvonalát” – idézi a kutatás sajtóanyaga Ozogány Katalint, a tanulmány első szerzőjét.
A mozgáselemzés egyértelművé tette, hogy a csoport egyedei összehangolják mozgásukat, igazodnak egymáshoz, és ezeket a finom interakciókat kimutatva az is kiderült, hogy az együttes mozgás alapján megismerhető a ménes szociális hálózata. A kutatók a rövid, néhány perces mozgáselemzéseiket a nemzeti park két évtizedre visszanyúló megfigyelési adataival is összevetették. „A populáció monitoringnak köszönhetően ismerjük az állatok leszármazását, amit genetikai mintavétellel is megerősítünk, illetve a szociális rendszerben elfoglalt helyüket, vagyis rendszeresen feljegyezzük, hogy melyik egyed melyik háremhez tartozik” – fogalmaz Kerekes Viola a tanulmány társszerzője, a HNPI vadló projektjének vezetője.
Az elemzések rámutattak, hogy a vadlovak szociális kapcsolatai nemcsak rokonsági alapon szerveződnek, de összefüggésben vannak az állatok korábbi ismeretségeivel is.
A kutatók szerint a kancák például közelebb helyezkednek el a szociális hálózatban azokhoz a társaikhoz, amelyekkel régebb óta háremtársak. Bár a háremek ménessé szerveződésében a rokonság jelentős szerepet játszhat, mivel a testvér csődörök háremei egymáshoz közelebb helyezkednek el a szociális hálózatban, mint a nem rokon csődörök háremei, ugyanakkor a közelebbi háremek között kimutathatóan nagyobb volt a kancák átvándorlása.
Ménszövetség
A kutatás arra is fényt derített, hogy a ménes szociális hálózatában központi helyet foglalnak el azok a régebb óta fennálló és több tagot számláló háremek, amelyek tipikusan idősebb, tapasztaltabb csődörhöz tartoznak. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy a háremcsődörök szövetséget alkotnak, hogy az agglegény ménekkel szemben hatékonyabban védelmezhessék háremeiket.
„A vizsgálat egyik meglepő fordulata, hogy a jövőbeli csoportdinamikára is következtetni tudunk a jelenlegi mozgás megfigyelése által” – idézi a sajtóközlemény Barta Zoltánt, a Debreceni Egyetem Evolúciós Állattani Tanszékének vezetőjét. A kutatók ugyanis kimutatták, hogy azok a kancák, amelyek a légifelvételek idején más háremekben éltek, de a felvételt követő két évben háremtársak lettek, már a felvétel készítése idején hasonlóbb pályán mozogtak, mint a többi kanca. Szerintük így nem csupán a Przewalski-lovak szociális életéről tudtak meg új, eddig ismeretlen részleteket, de rávilágítottak arra is, hogy a valóban vadon élő állatpopulációknál is bevethető drónos megfigyelési módszer sok, eddig nem feltárt információval szolgálhat.
A kutatás angol nyelvű összefoglalója:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: